Közös Európa: elképzelés kontra gyakorlat

Brüsszel, 2023. június 1.

Emmanuel Macron francia elnök ismét több ízben hívta fel a figyelmet egy egységes és önálló európai stratégia kialakítására. Ez önmagában már nem újdonság, hiszen köztudott a francia elnökről, hogy teljesen önálló Európai Unióban gondolkozik, ugyanakkor rövid időben belül, kettő jelentős eseményen adott hangot véleményének. A közös Európa gondolata a diplomácia legfelső szintjén kapott újabb lehetőséget, hiszen újra ülésezett az Európai Politikai Közösség, ahol a legégetőbb biztonságpolitikai kérdések kerültek napirendre.

Az Európai Unió bővítése hosszú ideje napirenden van, számos európai ország várakozik és vágyakozik az uniós tagságra. A csatlakozási folyamatok az utóbbi években jelentősen lelassultak, a jelentős politikai, biztonsági és pénzügyi kockázatok miatt. Több tagjelölt állam fejezte ki nemtetszését a lassú ütem miatt, így az Európai Unió sok esetben inkább tűnt béna kacsának, mint globális szereplőnek. Az Európai Politikai Közösség jóllehet meglehetősen fiatal kezdeményezés, ezzel együtt is biztató jövőképet fest, hiszen ezen a diplomáciai fórumon lehetősége nyílik az összes európai országnak megosztani nézeteit egymással a felmerülő kérdésekben.

Emmanuel Macron: közös Európa, mint cél, Kelet-Európa, mint fontos régió

Május 31-én Pozsonyban került megrendezésre a GLOBSEC biztonsági fórum, ahol Emmanuel Macron több aktuális témáról fejtette ki a véleményét. A francia elnök elismerte, hogy Franciaországnak jobban oda kellett volna figyelnie a Kelet-európai nemzetekre, amelyek agresszív Oroszországra figyelmeztettek, mielőtt Moszkva erői megszállták Ukrajnát. Macron elnök szintén kiemelte, hogy nem szabadna megosztottságnak lennie a "régi Európa" és az "új Európa" között, utalva az Európai Unió keleti és nyugati tagjai közötti tartós nézeteltérésekre.

Emmanuel Macron francia elnök a GLOBSEC szlovákiai biztonsági konferencián igyekezett helyrehozni a Kelet-európai államokkal fennálló esetleges francia nézeteltéréseket, és a nagyrészt a régióból érkező hallgatóságnak azt mondta, hogy együttműködőbb kapcsolatot szeretne a volt szovjet érdekszférába államokkal. „Nem hallgattunk eléggé önökre, és az önök felhívására, hogy ismerjük el a történelmüket és a fájdalmas emlékeiket” - jelentette ki a szlovák fővárosban. „Néhányan azt mondták, hogy elszalasztottátok a lehetőséget, hogy csendben maradjatok. Én azt mondom, hogy mi néha elszalasztottuk a lehetőséget, hogy meghallgassunk benneteket. Ennek az időnek vége” - fogalmazott, utalva Jacques Chirac volt francia elnök 2003-as, a kelet-európaiakat sértő megjegyzésére. A francia elnök hozzátette, hogy bár Franciaországot bírálták, hogy "arrogáns", " távolságtartó" és "nem érdekli" a régió, ő mégis nagyobb jelentőséget tulajdonítana Kelet-Európának.

Macron azt is kiemelte, hogy Európának ki kell építenie saját védelmi iparát, és nem szabad csak az Egyesült Államokra támaszkodnia a védelemben, bár elismerte, hogy az Egyesült Államok pénzbeli és anyagi hozzájárulása döntő fontosságú volt az Oroszország elleni hiteles védelmi képességek kialakításában. „Legyünk hálásak és mondjunk köszönetet az Egyesült Államoknak. De vajon ez az adminisztráció örökké itt lesz?” - tette fel a költői kérdést a francia elnök. „Nem delegálhatjuk kollektív biztonságunkat az amerikai választópolgároknak. Ezért nélkülözhetetlen egy európai védelmi pillér a NATO-ban”.

Kisinyovban ülésezett az Európai Politikai Közösség

Az új fórumot tavaly hívta életre Emmanuel Macron francia elnök. A célja a kezdeményezésnek, hogy lehetőséget biztosítson az európai államok számára, ahol megosszák egymással a terveiket és elképzeléseiket, ezáltal mélyítsék az együttműködésüket. A legtöbben lelkesedéssel fogadták a terveket, Olaf Scholz német kancellár egyenesen innovációnak nevezte, voltak olyan uniós csatlakozásra várakozó kormányfők, akik felhívták a figyelmet, az új szervezet nem lehet alternatívája az EU-s tagságnak.

A mostani moldovai találkozón 45 ország állam- és kormányfői vettek részt: a 27 uniós vezető – köztük a magyar miniszterelnök –, a nyugat-balkáni országok (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró) vezetői, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai (Norvégia, Svájc, Izland és Lichtenstein), valamint Grúzia, Ukrajna, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és az Egyesült Királyság képviselői, kiegészülve Monaco és Andorra vezetőivel. Továbbra is a párbeszéd középpontjában a biztonságpolitikai kihívások álltak. Az orosz-ukrán háború és az ismét kiéleződő koszovói helyzet is napirenden volt. A francia elnök a német kancellárral közösen megoldási tervet adott Alexander Vucic szerb elnök és Vjosa Osmani koszovói elnök számára, amiben új választásokat javasolnak a vitás helyhatósági területeken. A vitás felek megfontolják a javaslatot.

Ez volt a második csúcsértekezlet; az elsőt tavaly rendezték Prágában. A következőt októberben Spanyolországban tarthatják. A tervek szerint évente két alkalommal találkoznak majd az állam- és kormányfők, viszont rengeteg tisztázatlan kérdés van az új szervezettel kapcsolatban. Milyen célokat tűz majd ki pontosan az Európai Politikai Közösség? Létrejön-e állandó titkársága? Lesz-e közös pénzügyi alap? Ezen alapvető kérdésekre egyelőre nincsen pontos válasz. Azonban, jelentős előrelépés diplomáciai szempontból, mert az Európai Unió tagállamai közös fórumon oszthatták meg a világról alkotott vélemény azon európai országokkal, melyek nem tagjai az Uniónak.