Migrációs megállapodás karnyújtásnyira?

Ylva Johansson, az EU migrációs biztosa a csütörtöki bel- és igazságügyi tanács előtt beszélt az uniós tagállamok képviselői által áttekintendő kérdésekről. Az ülésen újra az uniós menekültügyi szabályok felülvizsgálata kerül napirendre, amelyek a 2015-ös migrációs válság kibontakozása óta válságban vannak.  "Egy európai migrációs politikáról van szó" - mondta Ylva Johansson újságíróknak. "Ha együtt dolgozunk, akkor nagyon erősek vagyunk... Ez nem egy zéróösszegű játék. Nem győztesekről és vesztesekről szól. Ha közösen meg tudunk állapodni egy, a migráció humánus, de korlátozó jellegű kezelésére vonatkozó megközelítésről, akkor mindannyian nyertesek leszünk, mert képesek leszünk közösen, rendezett módon kezelni a migrációt."

A kompromisszumos megoldásban való megegyezés 2015 óta lehetetlennek bizonyult az uniós országok számára. A frontországok, mint Spanyolország, Olaszország, Málta és Görögország több segítséget követelnek, ezzel szemben a gazdag célországok, mint Németország, Franciaország és Svédország ellenkeznek, meglátásuk szerint az újonnan érkezők jelentős része náluk akar letelepedni.

Az EU ugyan fokozta erőfeszítéseit az illegális migránsok az EU-n kívül tartására, az ENSZ adatai szerint azonban tavaly hozzávetőlegesen majdnem 160 ezren jutottak át a Földközi-tengeren. Közel 2500-an meghaltak vagy nyomuk veszett az átkelés során. A kihágó számok és tragédiák ellenére az EU mindeddig nem tudott megegyezni abban, hogy hogyan osszák meg a felelősséget azon illegális migránsok vonatkozásában, akik az erőfeszítések ellenére mégis eljutnak Európába.

Az uniós elképzelés szerint minden uniós országnak részt kéne vennie ezen menedékkérők szétosztásában és befogadásában - amivel a déli és nyugati országok régóta egyetértenek. Amennyiben egy ország azonban nem akar részt venni ebben az elosztási mechanizmusban, úgy kiválthatná a befogadást pénzügyi vagy humán-erőforrásbeli támogatásokkal.

Johansson szerint a felsejlő megállapodás az utóbbit megközelítésre építeni, így az uniós országok szabadon dönthetnének arról, hogy miként fejezik ki szolidaritásukat a többi országgal szemben.  "Valóban úgy látom, hogy kompromisszumot fogunk találni ezen a vonalon" - mondta. Arra is figyelmeztette a kritikusokat, hogy az ebben a kérdésben alkalmazandó többségi szavazásnak köszönhetően egy ország sem rendelkezik vétójoggal, illetve óva intett attól, hogy belpolitikai indíttatásból akadályozzák meg a megállapodást.

"Megállapodás nélkül mindannyian vesztesek vagyunk" - mondta. "Egy megállapodással valójában mindannyian nyertesek vagyunk, beleértve a migránsokat is, mert ha együttműködünk, akkor a migránsokat és a menekülteket is rendezettebb módon, az életük kockáztatása nélkül fogadhatjuk be."