Kritikus infrastruktúrák védelmében lépne fel a Bizottság

Nem újkeletű a törekvés 

Az EU közel 15 éve rendelkezik a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó jogi és szakpolitikai kerettel. Ezt aktualizálta a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv (CER-irányelv), amely 2023 januárjában lépett hatályba. A jelenlegi biztonsági helyzetre tekintettel a Bizottság javaslatát követően 2022. december 8-án tanácsi ajánlást fogadtak el a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítését célzó összehangolt uniós megközelítésről. Az említett ajánlásban a Tanács többek között kiemelte, hogy uniós szinten összehangoltan és hatékonyan kell reagálni az alapvető szolgáltatások nyújtását fenyegető kockázatokra. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy tervet „a számottevő határokon átnyúló jelentőséggel bíró kritikus infrastruktúrák zavaraira való koordinált reagálásról”. 

A Bizottság 2023. július 25-én felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el az említett ágazatokban nyújtott alapvető szolgáltatások jegyzékének megállapításáról. E jegyzék alapján a tagállamoknak kockázatértékelést kell végezniük, majd azonosítaniuk kell kritikus szervezeteiket. 

A Bizottság kritikus infrastruktúrákra vonatkozó terv célja 

• A közös helyzetismeret javítása a tagállamokban előforduló, kritikus infrastruktúrát érintő jelentős eseményeknek, azok eredetének és az összes operatív és stratégiai/politikai szinten érdekelt felet érintő lehetséges következményeinek jobb megértése révén.  

• A nyilvánosság felé történő kommunikáció összehangolása a kritikus infrastruktúrát érintő jelentős eseményt követően a nagyközönség felé közvetített üzenetek közötti eltérések minimalizálása érdekében. A nyilvánosságnak szánt egyértelmű kommunikáció a dezinformáció elleni küzdelem szempontjából is fontos.  

• Hatékony reagálás biztosítása a tagállamok reagálásának, valamint a tagállamok közötti és az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel folytatott együttműködésnek a megerősítése révén. Ez enyhíteni fogja a kritikus infrastruktúrát érintő jelentős események hatásait, és lehetővé teszi az alapvető szolgáltatások gyors helyreállítását.  

A terv akkor lenne alkalmazható, amikor:  

• az esemény legalább hat tagállamban jelentős zavart okoz;  

• az esemény legalább két tagállamban jelentős zavart okoz, és az esemény széles körű és jelentős, technikai vagy politikai relevanciával bíró hatása miatt az uniós szintű reagálás időben történő szakpolitikai koordinációjára van szükség.  

A kritikus infrastruktúrát érintő jelentős eseményre való reagálás érdekében a terv számos, uniós szinten meghozható intézkedést határoz meg, például az érintett tagállamok információcsere révén történő támogatását, szakértői találkozók szervezését, helyzetjelentések elkészítését, va  lamint a nyilvános kommunikációs csatornák és a reagálás összehangolását. Az összehangolt reagálás magában foglalhatja a többi tagállam vagy az érintett uniós intézmények, szervek és ügynökségek technikai támogatását is, amennyiben az érintett tagállamok ezt kérik, valamint az uniós válságkezelési koordinációs mechanizmusok aktiválását és az uniós eszközök alkalmazását.  

Az ajánlás a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó tervvel kapcsolatos ügyekben valamennyi érintett szereplő számára kapcsolattartó pontokat irányoz elő. A kritikus infrastruktúrát érintő jelentős esemény által érintett tagállamok megosztják az eseményre vonatkozó releváns információkat a Tanács soros elnökségével és a Bizottsággal. Az ajánlás előírja, hogy amennyiben kritikus infrastruktúrát érintő jelentős esemény következik be, a tagállamoknak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és adott esetben az EKSZ-nek, valamint az érintett uniós szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek haladéktalanul alkalmazniuk kell a tervet. 

A következő lépésben a Tanács fogja értékelni a bizottsági javaslatot.