Uniós migrációs paktum újratöltve, messze még a vége

A vitatott pontja a menekültügyi megállapodásnak az úgynevezett "válságszabályozás", amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy gyorsan beengedjék a nemzetközi védelemre szoruló személyeket, ugyanakkor meghosszabbítja a menedékjog iránti kérelmek gyorsított elbírálására vonatkozó határidőket.

A tagállamok már részben megegyeztek a menekültügyi rendszer megváltoztatásáról szóló intézkedésekről, amelyek célja a frontországokra, például Olaszországra vagy Görögországra nehezedő nyomás enyhítése volt. Az utolsó megállapodást követően a Tanácsnak a teljes paktumról kell tárgyalnia az Európai Parlamenttel, amelynek azonban álláspontja sok ponton eltér. A tagállamok alapvetően nem tekintik válsághelyzetekben megoldásnak a tagállamok közötti kötelező áthelyezést. A parlament azonban ragaszkodik ehhez a ponthoz.

Legújabb fejlemények

Fernando Grande-Marlaska Gómez spanyol belügyminiszter, aki csütörtökön elnökölt az uniós belügyminiszternek találkozóján, kijelentette az ülés után, hogy most már megkérdőjelezhetetlen többségi akarat van a szabályokról, amelyeket a német kormány ellenvetései miatt hónapok óta nem lehetett elfogadni. A politikai megállapodáshoz még az EU tagállamainak kormányainak hivatalos jóváhagyása szükséges.

A csütörtökön támogatott szabályok, amelyek lehetővé teszik a kormányok számára, hogy rendkívüli intézkedéseket hozzanak hirtelen migránsáradat esetén, az utolsó hiányzó darabját képezik a menekültügyi és migrációs jogszabályok szélesebb körű reformjának, amely már évek óta készül, és júniusban végre előrelépés történt.

Miután júniusban a reformok nagy részével egyetértettek, egy országcsoport — Ausztria, Németország, Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság — késleltette az úgynevezett válságrendelet elfogadását, ami viszont megakadályozta az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások megkezdését a reform egészének véglegesítéséről.

A német kormánykoalíción belüli nézetkülönbségek is szerepet játszottak a késedelemben. A Zöldek erősebb emberi jogi védelmet szorgalmaztak, és ellenezték az olyan intézkedéseket, mint például a migránsok hosszabb ideig tartó őrizetbe vétele. Németország végül visszavett az emberi jogi követelésekből, és megnyitotta az utat a megállapodás előtt az EU szabályairól, hogy miként kezeljék a bevándorlási hullámokat, beleértve a migránsok hosszabb ideig tartó határőrizetét is.

Ezzel szemben Olaszország az uniós belügyminiszterek találkozóján az utolsó pillanatban egy váratlan lépéssel elhalasztotta az úgynevezett válságrendeletről szóló döntést, és ezzel szertefoszlatta a nap végéig történő megállapodásra vonatkozó reményeket. "Olaszország nem mondott nemet... csak időt kért" - mondta Antonio Tajani olasz külügyminiszter, aki német kollégájával, Annalena Baerbockkal közösen tartott sajtótájékoztatón Berlinben. Tajani hozzátette, több időre van szükség ahhoz, hogy jogi szempontból megvizsgálják a javaslat tartalmát.

A magyar fél részéről Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes Brüsszelben az uniós belügyminiszterek tanácsának ülése után kijelentette, hogy az úgynevezett válságrendelet, a brüsszeli migrációs csomag "legradikálisabb" fejezetének jóváhagyása potenciálisan illegális migránsok tömeges áthelyezését eredményezheti egyik tagállamból a másikba. Ezzel Magyarország világosan kinyilvánította, nem támogatja illegális migránsok újraelosztását sem éves, sem eseti.

A jelenlegi menekültügyi rendszer

A közös európai menekültügyi rendszer keretében elfogadott jogi aktusok az egész Unióban érvényes minimumszabályokat határoznak meg arra vonatkozóan, hogy miként kell bánni a menedékkérőkkel, és miként kell kezelni a menedékjog iránti kérelmeiket.

A jelenlegi rendszer keretében a menedékkérők nem részesülnek azonos elbánásban az EU egészében, így a kedvezően elbírált menedékkérelmek aránya is nagyon változó képet mutat a különböző tagállamokban.

A közös európai menekültügyi rendszer reformjának célja, hogy: 

• olyan közös keret jöjjön létre, amely a menekültügy és a migrációkezelés valamennyi szempontjára kiterjed 

• a rendszer hatékonyabbá, és a migrációs nyomással szemben ellenállóbbá váljon 

• elejét vegye a bevándorlásra ösztönző tényezőknek és megakadályozza a továbbutazást 

• csökkenjenek a visszaélések, a leginkább érintett tagállamok pedig nagyobb támogatást kapjanak 

Az uniós menekültügyi szabályok reformjára irányuló jogalkotási javaslatok

Az Európai Bizottság az új migrációs és menekültügyi paktum keretében 2016-ban, majd 2020-ban is javaslatot tett a migráció kezelésére és a menekültügyi igazgatásra vonatkozó közös átfogó európai keret létrehozására, és több jogalkotási javaslatot is benyújtott.

Amellett, hogy néhány eredményt már fel tudunk mutatni, több javaslatról továbbra is folynak a tárgyalások. A teljes csomag végleges elfogadására várhatóan 2024 áprilisára kerül majd sor.

Következmények, mit hoz a jövő?

A Földközi-tengeren és a Kelet-Közép-Európán át vezető balkáni útvonalon az illegális migráció megemelkedése egymásnak feszítette Európa kormányait, és a határellenőrzések újbóli bevezetésére késztette a határok nélküli schengeni térséget. A hónap elején Olaszország segítséget kért a Lampedusa szigetére egy hét alatt érkezett több mint 12 ezer ember kezeléséhez. Franciaország megerősítette az Olaszországgal közös határellenőrzéseket, szerdán pedig Németország közölte, hogy rendőrjárőröket küld a Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal közös határaira, hogy kiszűrjék azokat a migránsokat, akiket nem szabadna továbbengedni anélkül, hogy az első uniós országban, ahová érkeztek, regisztrálták volna magukat.

Fontos megjegyezni, az EU célja az, hogy még az év vége előtt megállapodjon a migrációs csomagról. Ennek során az egyes tagországoknak nem lesz vétójoguk, mivel a döntést az uniós országok minősített többségével hozzák meg.