Jelentősen változhat az EU energiapiaca
A héten a Tanács és a Parlament ideiglenes politikai megállapodást ért el az energiaágazat metánkibocsátásának nyomon követéséről és csökkentéséről szóló rendeletről. Az alig néhány héttel a COP28 klímakonferencia előtt bejelentett ideiglenes megállapodás értelmében a fosszilis gáz-, olaj- és szénipar a legszigorúbb ellenőrzési szabványok szerint köteles lesz megfelelően mérni, nyomon követni, jelenteni és ellenőrizni metánkibocsátását, és intézkedéseket hozni annak csökkentésére. Az ENSZ 2021-es glasgow-i klímacsúcsán aláírt ígéret értelmében az USA és az EU vezetésével 2030-ig 30 százalékkal csökkenteni kell a globális metánkibocsátást. Ez a célkitűzés összhangban van az EU 2030-ig megfogalmazott különálló klímacéljával, melynek értelmében 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti az összes üvegházhatású gáz kibocsátását (Fit for 55).
Hogyan nézne ki a szabályozás?
A szerdán elfogadott rendeletek értelmében az olaj-, gáz- és szénipari vállalatoknak 2027-től a fosszilis tüzelőanyagok importőreire is vonatkozó szabályok értelmében a metánszivárgásokat az egész EU-ban nyomon kell követniük, fel kell tárniuk és ki kell javítaniuk. Az importőröknek 2030-ra meg kell majd felelniük a metánintenzitásra vonatkozó, még meghatározásra váró maximális küszöbértékeknek.
Az uniós tárgyalófelek megállapodtak abban is, hogy az olaj- és gázkitermelés során a metán szinte teljes kiszellőztetését és fáklyázását megtiltják, és az üzemeltetőknek a jogszabály hatálybalépésétől számított egy éven belül - miután az Európai Parlament hivatalosan is aláírta - szivárgás-ellenőrzést és -felmérést kell végezniük.
Az uniós tárgyalófelek azonban a héten nem állapodtak meg az energiaágazatból származó metán csökkentésére vonatkozó konkrét célkitűzésről, ahogyan azt a parlament kérte.
Miért fontos tényező a metán?
A metán a globális felmelegedés mintegy harmadáért felelős. Rövidebb ideig marad a légkörben, de intenzívebb felmelegítő hatása van, mint a szén-dioxidnak. Ennek eredményeként gyorsabb megoldásnak tekinthető az éghajlatváltozás visszaszorítására irányuló erőfeszítésekben a metánkibocsátás csökkentése.
A kiszabaduló metán nagy része, amely a gáz fő összetevője, az olaj és a gáz kitermelése és elosztása során szabadul fel, a fáklyázás, vagyis a felesleges gáz elégetése, vagy a szivárgás mögött álló rossz infrastruktúra következtében.
Az EU a változáshoz kevés lesz
A világ legnagyobb metánszennyezői - köztük Kína, Oroszország és India - nem írták alá a globális kötelezettségvállalást, bár Kína az elmúlt héten tett egy kis lépést azzal, hogy vállalta a metánszivárgás nyomon követését.
Az Európai Unió katalizátora esetleg lehet a változásoknak, de jelentős szereplője biztosan nem. A világ legnagyobb metánszennyező országai egyelőre nem tűnnek úgy, hogy hajlandóak lennének, akár csak csekély mértékben is, változtatni az energetikai
Jutta Paulus, az Európai Parlament zöldpárti képviselője és a megállapodás vezető tárgyalója szerint a megállapodás alapvető fontosságú ahhoz, hogy nyomást gyakoroljanak a többi országra. Ezáltal a COP28 konferencián javítsanak az éghajlatváltozással kapcsolatos globális célkitűzéseken.
Hozzátette: “Politikai szempontból: nagyon fontos, hogy teljes mellszélességgel menjünk a COP-ra, megmutassuk, hogy teszünk lépéseket a metán ellen, és a határainkon túlra is tekintünk, mert tudjuk, hogy az energiánk túlnyomó többsége importból származik".
Változás a beszerzési oldalról
Az importszabályok valószínűleg a főbb gázszállítókat, köztük az Egyesült Államokat, Algériát és Oroszországot fogják leginkább sújtani. Moszkva tavaly csökkentette az Európába irányuló szállításokat, és azóta Norvégia váltotta fel Európa legnagyobb vezetékes gázszállítójaként, amelynek gázellátása a világ egyik legalacsonyabb metánintenzitású gáza.
Következő lépés
A rendeletek az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása és megerősítése után lépnek majd életbe.