2024-ben jön a költségvetési szigor
Az Európai Bizottság elindította a gazdaságpolitikai koordinációt, a 2024-es európai szemeszter ciklusát. Az európai szemeszter olyan éves gyakorlat, amelynek célja a gazdaság-, költségvetési, foglalkoztatási és szociálpolitikának az Európai Unión belüli koordinációja.
Az őszi csomag a 2023. évi őszi gazdasági előrejelzésre támaszkodik, amely kimutatta, hogy az EU gazdasága továbbra is ellenálló az elmúlt években elszenvedett többszörös sokkhatással szemben. Viszont 2023-ban a magas infláció és a szigorúbb finanszírozási feltételek mellett veszített növekedési lendületéből, és 2024-ben csak mérsékelt fellendülés várható.
A kijelölt célok
Az európai szemeszter négy prioritása továbbra is a következő:
-
a környezeti fenntarthatóság,
-
a termelékenység,
-
a méltányosság
-
és a makrogazdasági stabilitás előmozdítása a versenyképesség fenntarthatóságának elősegítése érdekében.
Ez a megközelítés összhangban van az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, amelyek az európai szemeszter szerves részét képezik.
A Bizottság értékelése a tagállami költségvetési tervezetekről
Az Európai Bizottság szerint a költségvetési politikának támogatnia kell a monetáris politikát az infláció csökkentésében és a pénzügyi fenntarthatóság megteremtésében, miközben elegendő teret biztosít a további beruházásokhoz és a hosszú távú növekedés támogatásához. A brüsszeli testület e szempontok alapján értékelte az eurozóna tagállamait. Íme a bizonyítvány:
Mindössze 9-en felelnek meg a tanácsi ajánlásoknak: Ciprus, Észtország, Görögország, Írország, Litvánia, Spanyolország és Szlovénia.
Az értékelés szerint nem teljesen felelnek meg az elvárásoknak: Ausztria, Luxemburg, Lettország, Hollandia, Málta, Németország, Olaszország, Portugália és Szlovákia.
Négy tagállam pedig egyáltalán nem felel meg az uniós elvárásoknak: Belgium, Finnország, Franciaország, Horvátország. Emiatt ők a későbbiekben szégyenpadra kerülhetnek.
Hozzá kell tenni, hogy az Európai Bizottság megfigyelési listáján való szereplés nem von maga után automatikusan következményeket. Az Európai Bizottságnak később döntenie kell arról, hogy megindítja-e a „túlzottdeficit-eljárást” azon országok esetében, amelyek nem hoznak megfelelő korrekciós intézkedéseket, ami pénzügyi szankciókat vonhat maga után.
Makrogazdasági vizsgálat is lesz
A makrogazdasági egyensúlytalansági eljárás előző fordulója megállapította, hogy a költségvetés Ciprus, Németország, Görögország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország esetében küzd egyensúlyi problémákkal. Ennek következtében a 2023-2024-es ciklusban ismét részletes felülvizsgálatokat készítenek ezeknek az országoknak az esetében.