Közel kerültünk egy Európai Konventhez az EP döntése után

Szűk többség 

A jelentést, amelyet 305 szavazattal, 276 ellenszavazattal és 29 tartózkodással hagytak jóvá, öt társjelentéstevő készítette, akik a képviselők többségének támogatását élvezik. A jelentésről kialakított állásfoglalást a képviselők 291 szavazattal, 274 ellenében és 44 tartózkodás mellett fogadták el. Az öt jelentéstevő képviselő nyilatkozata itt érhető el.  Az öt jelentéstevő mögött álló pártcsaládoknak papíron valóban kényelmes többségük van. Az, hogy ennek ellenére ilyen kiélezett volt a szavazás, jelzi, mennyire megosztotta a képviselőket a téma. Az ECR és az ID teljesen ellenezte a jelentést, a GUE/NGL-ben és az Európai Néppártban pedig többségben voltak a nemek. A többi frakció támogatása sem volt egységes, bár a zöldek közel voltak ehhez. A vita hevességét az is mutatja, hogy szokatlanul sokszor, közel 150-szer kellett módosítókról szavazniuk.  

A reformtervezet 

A jelentésben megfogalmazott legfontosabb javaslatok a következők: 

• kétkamarás rendszer és új szavazási rendek a Tanácsban a patthelyzetek elkerülésére, több döntés minősített többség és rendes jogalkotási eljárás alapján; 

• a jogalkotás kezdeményezésének joga, valamint társjogalkotói jogkör a Parlamentnek a hosszú távú költségvetés kialakításában; 

• a Bizottság (átnevezve „Európai Végrehajtó Testületnek”) tagságára vonatkozó szabályok teljes felülvizsgálata, ideértve a Bizottság elnökének megválasztását is (a jelölés joga a Parlamenté, a jóváhagyásé pedig az Európai Tanácsé lenne, vagyis éppen fordítva, mint jelenleg), valamint lehetőség a Bizottság elnöke számára, hogy a biztosi kollégium tagjait politikai preferenciák alapján, ugyanakkor a földrajzi és demográfiai egyensúlyt szem előtt tartva válassza ki; 

• lényegesen nagyobb átláthatóság a Tanácsban azáltal, hogy jogalkotási kérdésekben közzéteszik az egyes tagállamok álláspontját; valamint 

• a polgárok akaratának jobb érvényre juttatása megfelelő részvételi mechanizmusok létrehozásával és az európai politikai pártok szerepének fokozásával. 

Az Unió hatásköreinek bővítése is cél

A jelentéstevő képviselők javaslata szerint több uniós hatáskör kellene a környezetvédelmet érintő kérdésekben. Az EU hatáskörébe kellene utalni más olyan, jelenleg kizárólag tagállami szinten kezelt területeket is, mint a népegészségügy, a polgári védelem, az iparpolitika és az oktatás. A már most is megosztott uniós hatáskörök kiterjesztését javasolják továbbá az energiaügy, a külügyek, a külső biztonság és védelem, az EU külső határaira irányuló politika, valamint a határokon átnyúló infrastruktúra területén. 

Az Európai Tanácsban

A december közepén esedékes idei utolsó állam- és kormányfői ülésen a napirendre kerülhet a javaslat, ahol már egyszerű többséggel is elindítható az Európai Konvent folyamata. A legnagyobb kérdés, hogy az idén ősszel megjelent a német és francia kormányok által támogatott szakértői reformtervezet után, az EP-képviselők javaslatait tudnák-e támogatni a reformokat sürgetők. Amennyiben igen, akkor elég közel kerülhetünk egy Európai Konvent összehívásához.