Új választási szabályokat javasol az EP
Kedden az Európai Parlament plenáris ülésen állást foglalt a 2024-es európai választások demokratikus dimenzióját erősítő és a csúcsjelöltállítást támogató javaslatokról. Az állásfoglalásról készült jelentést a képviselők 365 szavazattal, 178 ellenében és 71 tartózkodás mellett fogadták el. A legfőbb törekvések egyike, hogy a 2024. június 6. és 9. között rendezendő európai választásokon a 2019. évi magasabb részvételi arányhoz képest is nőjön a szavazási hajlandóság. Módosító indítványaikban a képviselők elsősorban azt igyekeztek elérni, hogy maximalizálják a választási kampányok eredményességét, rögzítsék az Európai Bizottság tagságának és elnökének megválasztását szolgáló jövőbeli eljárást, és garantálják minden polgárnak szavazati joguk gyakorlását.
Hogyan válasszák meg az Európai Bizottság elnökét?
Az európai parlamenti képviselők nagyobb szerepet szánnának a választópolgároknak: egyértelműbb és hitelesebb kapcsolatot szeretnének a választói akarat és az Európai Bizottság leendő elnökének a kinevezése között. Véleményük szerint annak a képviselőcsoportnak kellene lehetőséget kapnia a jelöltállításra, amely a legtöbb képviselői helyet szerzi meg az európai parlamenti választásokon, hogy ne a színfalak mögött dőljön el a tisztség sorsa az Európai Tanácson belül.
A javaslat szerint, kötelező erejű megállapodásra van szükség a Parlament és az Európai Tanács között, hogy az európai választásokat követően még a tanácsi javaslatok megszületése előtt megkezdődhessenek a tárgyalások az európai politikai pártokon és képviselőcsoportokon belül az Európai Parlament által támogatott közös elnökjelölt személyéről.
A tárgyalások első fordulójában az európai parlamenti választásokon legtöbb képviselői mandátumot szerzett képviselőcsoport csúcsjelöltjének kell a folyamat élére állnia, szükség esetén a Parlament elnökének irányításával. A képviselők „jogalkotói megállapodást” sürgetnek a politikai pártok és a parlamenti képviselőcsoportok között annak érdekében, hogy a Parlamentben biztosított legyen a bizottsági munkaprogram alapjául szolgáló többség, és az európai választópolgárok biztosak lehessenek abban, hogy akaratuk mindvégig következetesen érvényre jut.
A részvételi arány javítása és a szavazati jog védelme lenne a cél
Az EP az új európai választójogi szabályok, valamint az európai politikai pártokra és alapítványokra vonatkozó új szabályok mihamarabbi elfogadását kéri a Tanácstól, hogy legalább az utóbbiakat alkalmazni lehessen a 2024-es kampány során. A nemzeti és az európai politikai pártoktól azt kérik, hogy az uniós értékekkel összhangban bonyolítsák le az európai választási kampányt, és helyezzenek nagyobb hangsúlyt a választások európai vetületére.
A tagállamoknak mindenki számára befogadhatóvá és akadálymentessé kell tenniük a választásokkal kapcsolatos információkat, és szavazóközpontokat kell felállítaniuk, hogy a fogyatékossággal élő személyek is gyakorolhassák választójogukat. A társadalom egyéb csoportjait, így a más uniós tagállamban vagy harmadik országban élőket, valamint a hajléktalanokat is ösztönözni kell a választási részvételre. Hathatósabb biztosítékokra és intézkedésekre van szükség emellett a dezinformációval, valamint a választási folyamatba való belső és külső beavatkozással szemben a javaslatok szerint. A képviselők üdvözlik az uniós szintű jogalkotók által a politikai reklámok átláthatóságára vonatkozó szabályokról elért előzetes megállapodást, és elismerik a Parlament intézményi tájékoztató kampányának fontos szerepét, a civil szervezetekkel együttműködve, az európai politikai kérdésekről szóló vitában és a pártok kampányainak kiegészítésében.