Mit kínál a belga elnökség digitális agendája?
A belga elnökség szeretné befejezni a mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel (AI Act) kapcsolatos hátralévő munkát. A spanyol elnökség idején háromoldalú egyeztetésen politikai megállapodás született a jogszabályról, de a szellemi tulajdonjogokról és a felelősségről szóló viták, mint például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv („AI Liability Directive”) elfogadása azonban még hátravan.
Az elnökségi prioritások közé tartozik a virtuális személyazonosság védelme és az átláthatóság növelése az algoritmusokkal kapcsolatban. Utóbbi esetében a belga elnökség egy tudásközpontként működő „Európai Algoritmusügynökség” létrehozását is szorgalmazza, amely a szabályozói szerepekkel szemben a tanácsadói funkciókat helyezi előtérbe.
A belgáknak a biztonság kontra magánélet vitával is meg kell küzdeniük, amikor a gyermekek online szexuális zaklatásának megelőzéséről és leküzdéséről szóló uniós javaslattal (CSAM) foglalkoznak.
Belgium javasolja az európai blokklánc-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítását, amely olyan hivatalos dokumentumok tárolására szolgálhatna, mint a vezetői engedélyek és az ingatlanok tulajdonjoga.
Az európai digitális infrastruktúra jövőjét illetően, a belga elnökség a gigabites infrastruktúráról szóló rendelettervezetet (GIA) szeretné előmozdítani. A jogszabály javaslat célja a digitális évtized politikai programjában meghatározott összeköttetési célok elérése, amelyhez a hálózat kiépítésének költségeit igyekszik csökkenteni. Az uniós tárgyalópartnerek a tervek szerint január 25-én és február 5-én találkoznak, hogy politikai megállapodásra jussanak a gigabites infrastruktúráról szóló törvényről.
Az elnökség programjában ígéretet tesz a Digitális Európa és a Horizont Európa, a blokk két fő technológiai finanszírozási programjának értékelésére. Szintén az elnökség idején szeretnék a belgák előkészteni a postai szolgáltatásokról szóló irányelv közelgő reformját.
A kiberbiztonság további szabályozása is prioritás marad, a kutatásba való fokozott beruházásokkal, valamint a vállalkozások és a fogyasztók kibertámadásokkal szembeni védelmére irányuló szakpolitikákkal. A kibertér-ellenálló képességről szóló törvény (Cyber Resilience Act) és a kiberszolidaritási törvény (Cyber Solidarity Act) módosításai a digitális társadalom és az ellátási lánc biztonságának fokozását célozzák. Az aktív kibervédelem közös megközelítése (ACP) által pedig a hálózatbiztonsági jogsértések megelőzésére, felderítésére, nyomon követésére és megszüntetésére helyeznék a hangsúlyt.
A belga elnökség elkötelezett az EU kiberbiztonságának megerősítése mellett azáltal, hogy a kiberdiplomáciát integrálja a külpolitikába, a védelembe és a fejlesztésbe, ösztönzi a közös képességeket, és előmozdítja a NATO-val és a magánszektorral való együttműködést. Emellett hangsúlyt fektet a digitális diplomáciára, kiáll a többoldalú együttműködés mellett, és támogatja az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és más partnerekkel való fokozott együttműködést olyan mechanizmusokon keresztül, mint a kereskedelmi és technológiai tanácsok.