Politikai instabilitás Montenegróban
A siker záloga: Milojko Spajić és Jakov Milatović
2021-ben a Krivokapić-vezette szakértői kormányban Spajić pénzügyminiszterként, Milatović gazdaságfejlesztési miniszterként kapott helyet. Megbízatásuk akkor alig egy évig tartott, de számos eredményt értek el: a Spajić által vezetett minisztérium három nyugati bankkal írt alá megállapodást a Bar-Boljare autópálya projekt kínai finanszírozási kockázatainak mérséklésére, a Jakov Milatovićcsal közösen benyújtott fiskális program pedig az IMF értékelése szerint a gazdaság rövidtávú növekedéséhez járult hozzá. A később Európa Most Mozgalmat megalapító vezetők pártja az eddigi választásokon a legjobb eredményeket érték el, népszerűsége a mai napig a gazdasági reformok előmozdításának ambícióján alapszik.
A párt igyekezte a DPS támogatottságában keletkező vákuumot betölteni, a korábbi választások politikai kampánytémáiról (korrupció, nemzetiségek közötti és vallási viták) a fókuszt a gazdaság reformok és EU-csatlakozás irányába terelte. A gazdasági fókusz és béremelések belengetése jól rezonált a társadalmi igényekkel, Jakov Milatović és Milojko Spajić 2023-ban a legnépszerűbb politikusok közé tartozott.
Az új politikai erő tündöklése
A 2022-ben alapított Európa Most Mozgalom (PES) jelenleg a legnagyobb politikai erő Montenegróban. Milojko Spajić és Jakov Milatović vezetésével a párt megalapítását követően előbb győzelmet aratott a 2022 októberi önkormányzati választásokon, majd 2023 áprilisi elnökválasztásokon a párt alelnöke, Milatović kényszerítette távozásra Milo Đukanović államfőt (Szociáldemokrata Párt – DPS). A 2023. évi parlamenti választásokat (alacsony részvétel: 56,2%) a PES a szavazatok 25,6%-ának megszerzésével (24 mandátum) nyerte meg, a parlamentbe kilenc párt(koalíció) delegálhatott képviselőket.
A kormány öt hónapos tárgyalássorozat után októberben állt fel, a koalíció eltérő pártpreferenciákat is tömörít: tagja az oroszpárti Montenegró Jövőjéért (14.7%) és Montenegrói Szocialista Néppárt (3.1%), az EU-párti Demokratikus Montenegró (12.5%) és az albán kisebbségeket képviselő pártok (~3,5%). A kormánykoalíció 46 képviselőt számlál a 81 fős parlamentben.
Törésvonalak
Jakov Milatović februárban bejelentette, hogy kilép az Európa Most (PES) pártból a párbeszéd és az átláthatóság hiányára hivatkozva. Milatović kilépésének példáját a pártból Jevrosima Pejovic és Radinka Cincur parlamenti képviselők is követték. Az Európa Most szerint Milatovic lépése a kormány stabilitásának aláásására tett kísérlet.
Az eseményekkel párhuzamosan a kormány Andrej Milovic igazságügyi minisztert is felmentette pozíciójából tekintettel arra, hogy lépései az EU-integráció előrehaladását befolyásolják. Milovic kurd származása miatt januárban nem engedélyezte egy bűnszervezetet vezető török állampolgár Binali Camgoz kiadatását; nyilvánosan fogalmazott meg vádakat a Különleges Rendőri Hivatal vezetőjével szemben; majd később őt is egy bűnszervezethez kötötték.
A politikai instabilitás felé mutató lépések/döntések vélhetően a koalíciós kormányzásból fakadó pártpreferenciák közös eredője (is), ami a későbbiekben a törvényhozás hatékony működését is aláaknázhatja.
Megbukhat a kormány?
Spajić a stabil kormány létrehozása érdekében minden párttal tárgyalt (a DPS kivételével), de a külső támogatottságot most a párton belüli törésvonal kezdheti ki. Az elmúlt években a Zdravko Krivokapić vezette koalíció és az Abazović-vezette kormány is törékenynek bizonyult az eltérő pártérdekek miatt, amely - a kormánykoalícióból (is) kezdeményezett - bizalmatlansági indítványok elfogadásához és elhúzódó politikai válsághoz vezetett.
Az instabilitás kezdeti jelei látszanak, eddig meg nem erősített sajtóinformációk szerint a képviselői lemondásokat továbbiak követhetik, a kabinet újrastrukturálásához pedig kompromisszumok szükségesek. A kormány jelenleg 5 fős többséggel rendelkezik, de a balkáni országban nem lenne egyedülálló eset, hogy a (kormány)pártok és képviselőik a stabilitás helyett az önérdek maximalizációt választják.