Search
Close

Megválasztotta tisztségviselőit az Európai Parlament

Brüsszel, 2024. július 16.
Európai ParlamemtRoberta Metsola2024-es európai parlamenti választások
Az Európai Parlament újraválasztotta Roberta Metsolát elnökévé, aki így további két és fél évig vezetheti a testületet. Az elnök mellett 14 alelnököt is megválasztottak a képviselők az új jogalkotási időszak első felére. Az elnök így az Európai Néppártból (EPP) került ki, míg az alelnökök közül hárman az EPP-ből, hárman a szocialisták (S&D) közül, két fő az Európai Reformerek és Konzervatívok (ECR) frakcióból, illetve 1-1 fő a liberálisok (Renew), a zöldek (Greens/EFA) és a baloldal (The Left) soraiból kerültek ki. Ilyen formán a cordon sanitaire jelenség elszenvedőjévé vált a Patrióták Európáért frakció.

Továbbra is a máltai politikus lesz az elnök 

Roberta Metsola, az Európai Néppárt (EPP) máltai politikusa, első alkalommal 2022 januárjában került a posztra. Az újraválasztáson a 623 részt vevő képviselőből 562-en támogatták, ami az Európai Parlament elnökének eddigi legnagyobb arányú győzelmét jelenti. Metsola gyakorlatilag kihívó nélkül indult, csak a Baloldal (The Left) jelöltje, a spanyol Irene Montero, korábbi egyenlőségi miniszter állt ki ellene, aki 61 szavazatot kapott. 

Az Európai Parlament elnökének ötéves mandátuma hagyományosan két részre oszlik a baloldali Szocialisták és Demokraták (S&D) és a jobboldali EPP között. Metsola utódját az S&D választhatja majd meg, potenciális jelöltként felmerült Spanyolország Iratxe García, az S&D frakció vezetője, valamint az olasz Demokrata Párt vezető személyiségei. 

Metsola a szavazás előtt beszédében kiemelte, hogy egy olyan nőként nőtt fel, aki a Földközi-tenger egyik szigetén álmodott az Európai Unió magas színvonaláról, lehetőségeiről és korlátlan potenciáljáról, majd „valószínűtlen” utat tett meg az európai politika szívéig. Erős vezetést ígért, és folytatni kívánja a Parlament jogalkotási kezdeményezési jogának szorgalmazását. „Ez egy olyan Ház kell, hogy legyen, amely nem fél vezetni és változtatni,” mondta, tisztelettel emlékezve meg a néhai David Sassoli volt elnökről. „Soha nem fogok visszariadni a nehéz döntések meghozatalától,” tette hozzá. 

Beszédében Metsola több olyan témáról is szólt, amelyek különböző frakciók támogatását élvezik. Kiemelte a határellenőrzések megerősítésének és a migráció humánus kezelésének fontosságát, Európa iparának fellendítését és a bürokrácia csökkentését a versenyképesség növelése érdekében, valamint a polgári szabadságjogok és a nők jogainak védelmét az egész unióban. „Az orosz agressziós háború továbbra is napirendünk élén marad” - mondta Metsola, aki első EU vezetőként látogatott Ukrajnába a háború kitörése után. „Mindennap azon fogok dolgozni, hogy megfeleljek az elvárásainak” - mondta a képviselőknek. 

A Parlament alelnökei 

Az EP-képviselők megválasztották a 14 alelnököt az új jogalkotási ciklus első felére. Kedden, titkos, papíralapú szavazáson az első fordulóban 11 alelnököt választottak meg az EP-képviselők, a második és egyben utolsó fordulóban pedig hármat. 

A 10. jogalkotási ciklus első felére megválasztott parlamenti alelnökök a megválasztásuk sorrendjében: 

  • Sabine Verheyen (EPP, Németország) - 604 szavazat 

  • Ewa Kopacz (EPP, Lengyelország) - 572 szavazat 

  • Esteban González Pons (EPP, Spanyolország) - 478 szavazat 

  • Katarina Barley (S&D, Németország) - 450 szavazat 

  • Pina Picierno (S&D, Olaszország) - 405 szavazat 

  • Victor Negrescu (S&D, Románia) - 394 szavazat 

  • Martin Hojsík (Renew, Szlovákia) - 393 szavazat 

  • Christel Schaldemose (S&D, Dánia) - 378 szavazat 

  • Javi López (S&D, Spanyolország) - 377 szavazat 

  • Sophie Wilmès (Renew, Belgium) - 371 szavazat 

  • Nicolae Ştefănuță (Zöldek/EFA, Románia) - 347 szavazat 

  • Roberts Zīle (ECR, Lettország) - 419 szavazat (második forduló) 

  • Antonella Sberna (ECR, Olaszország) - 314 szavazat (második forduló) 

  • Younous Omarjee (A Baloldal, Franciaország) - 311 szavazat (második forduló) 

A szavazás első fordulójának eredményei alapján a sikeres jelöltek száma 11 volt, így második fordulóra is sor került, ahol további három alelnököt választottak meg. Az alelnökök és a quaestorok szerepe, hogy az elnökkel együtt alkotják a Parlament Elnökségét, amely meghatározza a Parlament zavartalan működésének szabályait, előzetes költségvetési tervezeteket készít, és dönt az adminisztratív, személyzeti és szervezeti kérdésekről.