Search
Close

K+F ráfordítás az EU-ban

Brüsszel, 2024. augusztus 8.
A hónap elején az Eurostat közzétette legújabb statisztikáját az európai uniós országok kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kiadásairól a 2023-as évre vonatkozóan. 2023-ban a K+F-re fordított kormányzati költségvetési kiadások az EU-ban összesen 123 684 millió eurót tettek ki, ami az össz-uniós GDP 0,73%-ának felelt meg. Ez 5,3%-os növekedést jelent 2022-hez képest és 54,8%-os növekedést 2013-hoz képest.

Az EU megnövekedett K+F befektetései összhangban állnak a szélesebb körű politikai célkitűzésekkel, beleértve az Európai Zöld Megállapodást és a Digitális Európa Programot. Az innováció előmozdítása révén az EU célja, hogy megoldásokat találjon olyan sürgető kihívásokra, mint az éghajlatváltozás, a digitális átalakulás és a globális egészségügyi fenyegetések. Ezek a beruházások szintén az EU technológiai szuverenitásának megerősítését szolgálják, csökkentve a külső technológiáktól való függőséget és előmozdítva a saját megoldások fejlesztését.

Luxemburg és Dánia az élen

2023-ban az EU átlagosan 275,6 eurót költött kutatásra és fejlesztésre egy főre, ami jelentős növekedést mutat az elmúlt években. A lista élén Luxemburg áll, ahol az egy főre jutó kiadások elértek 646,6 eurót, követi Dánia 552,4 euróval és Németország 529,3 euróval. Ezek az adatok kiemelik azokat az országokat, amelyek prioritásként kezelik az innovációt, és jelentős forrásokat áldoznak a tudományos előrehaladásra.

Aggályok a sereghajtóknál

A jelentés azonban aggodalmakat is felvet, különösen azokban az országokban, ahol az egy főre jutó K+F költségvetési kiadások alacsonyak maradtak. Románia (21,2 euró), Bulgária (33,1 euró), Magyarország (48,1 euró) és Lettország (62,6 euró) azok a tagállamok, ahol sürgős szükség van a beruházások növelésére, hogy ne maradjanak le az európai innovációs versenyben.

Hogyan oszlanak meg a kiadások?

A K+F költségvetés 35,5%-a az úgynevezett általános egyetemi közalapok (GUF) révén jut el az állami felsőoktatási intézményekhez. Ezek a források az egyetemek széles körű tevékenységeit támogatják, beleértve a kutatási projekteket, az infrastruktúra fejlesztését, és az oktatási programokat.

Ezenfelül a GBARD (Government Budget Allocations for R&D) költségvetésének további 17,3%-át fordítják az egyetemektől független általános tudásfejlesztésre. Az ipari termelés és technológia 11,0%-ot kapott, míg az egészségügyi kutatásokra és az űrkutatásra, illetve -hasznosításra 6,9%, illetve 6,0% jutott.

A változás szele

Az adatok szerint az EU teljes K+F költségvetése 2013 és 2023 között 54,8%-kal nőtt, elérve a 123 684 millió eurót. Ez jelentős fejlődést mutat, de a jelentés szerint számos országban további erőfeszítésekre van szükség. Az innováció nemcsak gazdasági növekedést generál, hanem javítja a társadalmi jólétet és segít megoldani a globális kihívásokat, mint az éghajlatváltozás és az egészségügyi válságok.

Mit hoz a jövő?

Az elkövetkező évek várhatóan további növekedést hoznak a K+F területén, különösen az olyan kiemelt területeken, mint a digitális átállás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az EU-nak és tagállamainak folyamatosan értékelniük kell a költségvetési prioritásaikat, hogy biztosítani tudják a fenntartható és inkluzív növekedést a jövő generációi számára.