Search
Close

Európa pénzügyi jövője szempontjából kritikus válaszút előtt áll

Brüsszel, 2024. augusztus 13.
A Tőkepiaci Unió (CMU) létrehozása körüli sürgés-forgás és vita korábban soha nem volt olyan intenzív, mint napjainkban. Politikusok és szakértők közül többen is gyorsított előrehaladást sürgetnek. A tőke szabad áramlása uniós szintű intézményrendszerének hiányát egyre többen azonosítják az európai versenyképesség hanyatlásának egyik okozójaként. A tőkepiaci integrációt szorgalmazók politikai lendülete ellenére azonban nem egyértelmű, hogy ez a törekvés vajon érdemi cselekvéssé is változik majd?

Az európai tőkepiacok jelenlegi helyzete

A CMU koncepciója, amelyet eredetileg Juncker-Bizottság javasolt 2014-ben, az 1957-es Római Szerződésre és a tőke szabad mozgásának célkitűzésére vezethető vissza. A cél azóta egy egységes tőkepiac létrehozása, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a hagyományos banki finanszírozáson túlmenően a gazdasági integráció szintjén jussanak tőkéhez, a befektetők pedig biztonságosan helyezhessenek ki forrásokat a nemzeti határokon átnyúlóan.

Az európai tőkepiacok azonban továbbra is széttagoltak. Az Egyesült Államokkal összehasonlítva, ahol a tőkepiacok nagymértékben integráltak és a vállalati finanszírozás jelentős része rajtuk keresztül jut forrásokhoz, az európai piacok nemzeti alapon szerveződnek, a finanszírozás pedig túlnyomóan bankhiteleken keresztül történik. A tőkepiaci integráció hiánya növeli az európai vállalkozások tőkeköltségét és korlátozza a lakosság befektetési lehetőségeit. Továbbá a nem banki hátterű kockázati tőke hiánya akadályozza az innovatív ágazatok növekedését is Európában.

Szakpolitikai impulzusok

Az EU versenyképességének gyengülése tehát újból sürgető aktualitást adott a CMU körüli vitáknak. Az európai vezetők, különösen a francia és német kormány, hangsúlyozták a gyors előrelépés szükségességét. Javaslatokat tettek az európai értékpapír piac újjáélesztésére, a lakossági befektetők részvételének növelésére és a tőkepiaci felügyelet központosítására. A javaslatok közül mindenképpen kiemelendő az év elején nyilvánosságra hozott Letta-jelentés és a készülő Draghi-jelentés.

A CMU előmozdításában az Európai Bizottság szerepe kulcsfontosságú lehet. Ugyanis sürgős strukturális változtatásokra van szükség a nemzeti csőd- és adójogszabályok széttagoltságának leküzdése, valamint a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó egységes jogszabály rendszer kialakítása érdekében. A jelenleg megfontolás alatt álló olyan intézkedések, mint például az értékpapír szabályozás felülvizsgálata és egy európai megtakarítási termék bevezetése, a helyes irányba tett lépések, de messze nem érik el az érdemi átalakításokhoz szükséges kritikus tömeget.

Lesz közös tőkepiac?

Az új Európai Bizottságnak valószínűleg elsőszámú prioritásai közé fog tartozni és hivatalba lépésével lehetősége lesz arra, hogy az aktuális lendületet kihasználva ambiciózus CMU-programot terjesszen elő. Németország belső problémái és a franciaországi választások eredménye mutatja azonban, hogy a francia-német tandem politikai ereje éppen megrendülőben van. Így nagy a kockázata annak, hogy a tagállamok a tőkepiaci integrációt illetően vagy nem fogadják el az ehhez elvezető érdemi reformokat, vagy megelégszenek olyan (látszat) intézkedésekkel, amelyek továbbra is fönntartják a tőkepiacok (nemzeti tőzsdék) meglévő nemzetgazdasági széttagoltságát. A reform több pénzpiaci szakértő szerint nem csupán gazdaságpolitikai kérdés, hanem stratégiai fontosságú Európa jövőbeli pénzügyi és technológiai függetlensége szempontjából.