A gazdasági kihívások határozták meg az uniós választások eredményeit
Az uniós felmérés eredményei rávilágítanak arra, hogy a gazdasági helyzet stabilitása meghatározó szerepet játszott az állampolgárok politikai döntéseiben, még akkor is, ha más kérdések – például a nemzetközi helyzet és a demokrácia védelme – is fontosak maradtak. Az európai polgárok 34%-a szerint a nemzetközi helyzet volt döntő jelentőségű, míg 32%-uk számára a jogállamiság megőrzése jelentett kiemelt témát.
Magyarország: fókuszban a gazdaság
A magyar választók különösen érzékenyek a gazdasági kihívásokra. A válaszadók 46%-a a gazdasági helyzetet, 36%-uk a nemzetközi eseményeket, 35%-uk pedig az egészségügy és társadalmi jólét kérdéseit említette fő szavazói motivációként. A jogállamiság helyzete, amely az EU-s viták egyik állandó eleme, a magyar válaszadók 32%-ánál játszott fontos szerepet.
Azok körében, akik nem mentek el szavazni, szintén a gazdasági tényezők domináltak: 56%-uk a megélhetési költségek növekedését, 46%-uk pedig a gazdasági helyzetet említette olyan tényezőként, amely esetleg arra ösztönözte volna őket, hogy részt vegyenek a választásokon.
Európa-szerte növekvő érdeklődés a közös jövő iránt
Az EU jövőjével kapcsolatos optimizmus és az Unió támogatottsága a gazdasági nehézségek ellenére is magas szinten maradt. A felmérés szerint az európai polgárok 65%-a továbbra is bizakodóan tekint az EU jövőjére, és 70%-uk úgy véli, hogy országuk számára előnyös az EU-tagság. Ez a magyarok esetében még magasabb arányban, 74%-ban mutatkozik meg, jelezve, hogy az európai integráció továbbra is jelentős támogatottságnak örvend a régióban.
Az eredmények a választási részvétel növekedését is tükrözik: a 2024-es európai választásokon 50,74%-os részvételi arányt mértek, ami az elmúlt 30 év legmagasabb értéke. A választói aktivitás 16 tagállamban növekedett a 2019-es adatokhoz képest, és a polgárok 56%-a érzi úgy, hogy számít a hangjuk az EU-ban – ez 8 százalékpontos növekedés a februári felméréshez képest.
Roberta Metsola: Az emberek világosan megfogalmazták elvárásaikat
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés kapcsán úgy fogalmazott: „Az emberek Európa-szerte hallatták hangjukat, és világos üzenetet küldtek arról, hogy mit várnak el az Uniótól. A következő években az Európai Parlamentnek és az új Európai Bizottságnak minden erejével azon kell dolgoznia, hogy ezekre a kérdésekre megfelelő válaszokat adjon.”
Az újonnan megválasztott Európai Bizottság tagjainak kiválasztásakor az EP különös figyelmet fog fordítani arra, hogy a bizottsági tagok prioritásként kezeljék a polgárok által legfontosabbnak tartott kérdéseket: a megélhetési költségek csökkentését, a gazdaság állapotának javítását, valamint a demokrácia és jogállamiság védelmét.
A bizalom növekedése az Európai Parlament iránt
Az Európai Parlament iránti bizalom jelenleg történelmi csúcson áll: az uniós polgárok 42%-a mondja azt, hogy pozitív képet alkot a Parlament munkájáról. Ez az eredmény fontos alapot biztosít az új parlamenti ciklus számára, és azt jelzi, hogy a polgárok nagyobb mértékben bíznak abban, hogy a Parlament képes hatékonyan képviselni érdekeiket.
Magyarországon ez az arány 44%, ami enyhe növekedést mutat a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor a magyarok 16%-os csökkenést mutattak abban a tekintetben, hogy mennyire érzik úgy, hogy számít a hangjuk az EU-ban – ez aggasztó jel arra nézve, hogy a magyar közvélemény egyre inkább úgy érzi, hogy nincs közvetlen befolyása az európai döntéshozatalra.