Kiszivárgott dokumentumok kérdéseket vetnek fel a biztos jelöltek alkalmasságáról

Brüsszel, 2024. október 3.

Az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága, a JURI, éppen most vizsgálja a 26 leendő biztos érdekeltségi nyilatkozatait, hogy megállapítsa, teljesen függetlenül képesek-e ellátni a feladatukat, és ha jelentős összeférhetetlenséget talál, akár el is utasíthatja egy jelölt kinevezését. A bizottság tagjainak azonban mindössze három napjuk volt a nyilatkozatok áttekintésére, amelyek több száz oldalból állnak – ennek következtében megkérdőjelezhető a folyamat átláthatósága és pontossága.

Összeférhetetlenségi gyanúk

A POLITICO hozzáférést szerzett a nyilatkozatokhoz, és számos érdekes részletre bukkant. Bár nincs arra utaló jel, hogy törvénytelenségek történtek volna, több nyilatkozat is felvet kérdéseket. Például a görög biztosjelölt, Apostolos Tzitzikostas jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik, ami összeférhetetlenségi aggályokat vethet fel a turizmus terén hozott döntéseivel kapcsolatban. Tzitzikostas 16 apartman és több mint 655.000 négyzetméternyi földterület tulajdonosa Görögországban. Emellett részvényekkel is rendelkezik különböző üzleti ágazatokban, beleértve a tejtermékeket és a fotovoltaikus energiát. Számos Európai Parlamenti képviselő kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez a tulajdon hogyan befolyásolhatja döntéseit.

Az olasz biztosjelölt, Raffaele Fitto is jelentős ingatlanvagyont jelentett be, hét apartman és további ingatlanok formájában Olaszországban. Bulgária jelöltje, Ekaterina Zaharieva szintén ingatlanokat vásárolt Görögországban és Bulgáriában az elmúlt években. A szlovén Marta Kos közel egymillió eurót jelentett be megtakarításként, míg egyes biztosjelöltek, mint Valdis Dombrovskis, szinte üres nyilatkozatokat nyújtottak be.

Átláthatósági aggályok sokasága

A JURI vizsgálata során felmerül az átláthatóság kérdése is. A biztosjelöltek kötelesek megadni a korábbi munkáltatóikra, részvényeikre, ingatlanjaikra és más vagyonaikra vonatkozó adatokat az elmúlt tíz évből. Ezek az információk nemcsak a jelöltekre, hanem partnereikre és gyermekeikre is vonatkoznak. Azonban a biztosjelöltek maguk dönthetnek arról, hogy mely kérdésekre adnak választ, ha úgy ítélik meg, hogy nincs összeférhetetlenség.

Az összeférhetetlenségek megítélését a politikai alkuk is befolyásolják: egyes pártok hallgatólagosan beleegyezhetnek abba, hogy nem emelnek kifogást egy másik párt jelöltjével szemben, cserébe a saját jelöltjük szabad átengedéséért. Ez tovább növeli az átláthatatlanságot, és megnehezíti a valódi ellenőrzést.

Roxana Mînzatu, Románia jelöltje például egy tanácsadó céget alapított, amely 2023-ban is bevételt termelt, noha tevékenységét hivatalosan 2022-ben felfüggesztette. Portugália jelöltje, Maria Luis Albuquerque, korábban több fontos állami és magánszektorbeli pozíció között váltott, miközben saját tanácsadó cége is bevételt termelt. Christophe Hansen, a luxemburgi mezőgazdasági biztosjelölt esetében pedig kiderült, hogy családja szoros kapcsolatban áll az agráriparral, ami összeférhetetlenségi kérdéseket vethet fel.

Várható fejlemények

Az ügy komoly aggodalmakat vet fel az Európai Unióban a biztosjelöltek függetlenségével és a folyamat átláthatóságával kapcsolatban. Ahogy a nyilvánosság egyre inkább figyeli ezeket a felfedezéseket, egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Parlamentre és az Európai Bizottságra a reformok és szigorúbb szabályozások érdekében.