Budapesten ülésezett az Európai Politikai Közösség

Az Európai Politikai Közösség (EPK) létrehozására Emmanuel Macron francia elnök tett javaslatot az Európai Unió Tanácsának 2022. évi francia soros elnöksége alatt. Az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia májusi zárórendezvényén tartott beszédében a francia elnök egy új biztonságpolitikai struktúra létrehozását vizionálta, elsősorban az Oroszország és Ukrajna között 2022. február 24-én kitört háborúra adott válaszként. A francia kormányzat által kiadott dokumentum egy, az Európai Unió intézményrendszere mellett létező architektúra felállítását részletezte, melynek keretében laza együttműködési formákat lehetne kialakítani közös politikai és gazdasági érdekek, valamint európai értékek mentén. Az intézményrendszer nem csak az uniós tagországokat, hanem többek mellett például az Egyesült Királyságot, Törökországot, Norvégiát, a nyugat-balkáni államokat, Ukrajnát és valamennyi dél-kaukázusi államot is tömörít. Habár az EPK az uniós integráció tekintetében nem jelent alternatívát, viszont a csatlakozási fejezetek lezárásának előmozdításához jelentősen hozzájárulhat.

Az EPK létrehozása szempontjából kulcsfontosságú volt, hogy azt az uniós intézmények vezetői is támogatták. Az első csúcstalálkozóra 2022. október 6-án Prágában került sor a cseh soros elnökség féléves mandátuma alatt. A csúcstalálkozón közös nyilatkozatra ugyan nem került sor, a jelenlévők a plenáris ülést követően számos kérdéseben bilaterális egyeztetéseket folytattak. Azóta négy csúcstalálkozóra került sor, a részvételt illető politikai ambícióban csökkenés egyelőre nem látható.

Az EPK értelmét, mérlegét, negatív és pozitív hatásait számos elemzésem keresztül vizsgálták, majd a formációval a 2023 szeptemberében megjelent, az Európai Unió intézményi reformjáról szóló francia-német javaslatban is átfogóan foglalkoztak. Az EPK a szomszédság- és bővítéspolitika relációjában került a felszínre tekintettel arra, hogy a differenciált integráció (többsebességes Európai Unió) koncepciójában elősegítheti a fokozott csatlakozást.

A reformok végrehajtásához a tagállamok egyetértése lenne szükséges, melyet a közeljövőben egyelőre több kérdés (szavazási rendszer stb.), mint válasz övez. Addig is a kezdeményezés hozzáadott értéke alapvetően az, hogy informális jellegéből fakadóan magas szinten enged teret az aktuális kihívások megvitatására, különböző területeket – biztonságot, energiapolitikát, klímaváltozást, versenyképességet stb. - érintő új együttműködési lehetőségek kiaknázására. Az EPK csúcstalálkozóira évente kétszer (uniós tagállamban és EU-n kívüli országban) kerül sor, a találkozók rugalmas keretei lehetőséget biztosítanak az európai állam- és kormányfők közötti két- és /vagy többoldalú megbeszéléseknek is, amely a nem uniós tagállamok számára is hozzáadott értékkel bírnak. Mindazonáltal az informális jelleg azt is magában hordozza, hogy az EPK jelentősége a mindenkori vezetők politikai elkötelezettségétől és ambícióitól függ.

Az Európai Politikai Közösség legutóbbi ülését az Egyesült Királyságban tartották, 2024 második EPK csúcstalálkozójának Budapest adott otthont.

Az EPK Budapesten

Az Európai Politikai Közösség időpontját már jóval korábban, tematikáját először Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke által aláírt meghívó után lehetett körvonalazni, mely szerint az ülés témái az orosz-ukrán háborúra és közel-keleti konfliktusra, a gazdasági kérdésekre, versenyképességre és migrációra is ki fognak terjedni.

Az eseményre 47 európai ország vezetője kapott meghívást, melyből 42, köztük Franciaország, az Egyesült Királyság, Törökország és Ukrajna – Volodimir Zelenszkij először látogatott Magyarországra 2019. évi megválasztása óta - vezetői is részt vettek. Az eseményt egyetlen EU-s ország sem bojkottálta, és az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke mellett a nemrég megválasztott NATO-főtitkár, Mark Rutte is jelen volt. Az eseményen Ukrajna mellett a nyugat-balkáni államok, Georgia és Moldova állam- és kormányfői is képviseltették magukat tekintettel arra, hogy az informális egyeztetések hozzáadott értékkel bírhatnak a csatlakozási folyamat elősegítése tekintetében is. A spanyol és német vezetők a hivatalos programtól távolmaradt, ugyanakkor ez nem az esemény tematikájának, hanem a valenciai áradások és a német koalíciós válság margóján értelmezhető. Mindazonáltal Olaf Scholz német kancellár az esti záróvacsorán és a pénteki informális Európai Tanács ülésen már részt vesz.

A Puskás Arénában megrendezett csütörtöki csúcstalálkozó az érkezést követően plenáris üléssel kezdődött, melyet követően bi- és multilaterális egyeztetésekre is lehetőség nyílt. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Emmanuel Macron francia államfő is beszédet mondott. Arról, hogy az egyeztetéseken mi történt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Edi Rama albán kormányfő - tekintettel arra, hogy 2025 első felében Albánia fog otthon adni az EPK következő ülésének – sajtótájékoztató keretében számolt be.  

A miniszterelnök Európa helyzetéről, az orosz-ukrán háborúról, a migrációról és az amerikai elnökválasztásról is beszélt. „Az európai békét, stabilitást és jólétet egyszerre fenyegetik veszélyek. Harmadik éve dúl a háború, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen, a Közel-Kelet lángokban, Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok, az illegális migráció szűnni nem akaró kihívás, és a globális gazdaságban olyan blokkosodás és töredezettség látható, amelyre a hidegháború óta nem volt példa.”  Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy nem hoztak formális döntéseket, ez egy tanácskozás volt, amelyen eltérő, de egymáshoz közel álló álláspontok is elhangoztak.

A migráció vonatkozásában a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy a kérdés az európai intézményrendszert teszi próbára. Megítélése szerint a hatályos európai és nemzetközi normák gátat szabnak a migráció elleni hatékony védekezésnek, ezért reformokra van szükség.

Az amerikai választásokra reagálva a megbeszéléseken elhangzott, hogy Európának magának szükséges megteremtenie biztonságának garanciáit és Európának kellő súllyal kell jelen lennie a döntési folyamatokban, hogy azokat saját igényei és érdekei szerint befolyásolni tudja. A magyar miniszterelnök fontos kérdésnek tartja, hogy Donald Trump választási győzelme után mi lesz az Ukrajnának folyósított 50 milliárd eurós hitelcsomaggal. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos ügyekről a közeljövőben is folyamatos tárgyalásokat fognak folytatni. A kormányfő a magyar-amerikai kapcsolatok relációjában a republikánus elnökjelölt megválasztása után kijelentette: az első lépés a megromlott kapcsolatok kijavítása lesz, amely mellett gazdasági természetű terveik is vannak.

Orbán Viktor kormányfő a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy jövőben is szükség van az EPK folytatására és erősítésére. Edi Rama miniszterelnök köszönetet mondott Magyarországnak és a magyar kormányzatnak az esemény megszervezéséért és a széleskörű eszmecseréért.