Budapesti Nyilatkozat: Az EU Versenyképességi Stratégiája a Jövőre
Az új európai versenyképességi megállapodás kihívásai és célkitűzései
Trump győzelme hideg zuhanyként érte az európai döntéshozókat, akik, félve a jövőbeli elnök várható protekcionista gazdaságpolitikájától, szorgalmazzak az EU verseny- és állóképességének javítását. Ursula von der Leyen bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy az innováció és a termelékenység kulcsfontosságú, különösen annak érdekében, hogy kiküszöbölje a magas energiaköltségek és a globális kereskedelmi viszonyok miatt adódó hátrányokat. Az új versenyképességi megállapodás célkitűzései között szerepel az egyes piaci akadályok csökkentése, a szabályozások egyszerűsítése, a hazai technológiai fejlesztések előmozdítása és az EU 3%-os GDP-arányos kutatás-fejlesztési célkitűzésének elérése 2030-ra. Az EU-nak azonban nemcsak az Egyesült Államok protekcionizmusa miatt kell felkészülnie, hanem a globális gazdasági versenyben való lemaradásra is reagálnia kell.
Azonnali intézkedések 2025-2026-ra
Az Európai Bizottságot következő feladata, hogy kidolgozzon konkrét lépéseket a szabályozási, adminisztratív és jelentéstételi terhek 25%-os csökkentésére, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. 2025 júniusára a tagállamok elvárják, hogy a Bizottság egy átfogó stratégiát vezessen be az egységes piac előmozdítására, világos ütemtervvel és mérföldkövekkel. Ezzel párhuzamosan hangsúlyozzák egy ambiciózus digitális átalakítási terv szükségességét, amely biztosítja az adatvédelem és a biztonság kiemelt szerepét. A nyilatkozat ezen felül még mélyebb gazdasági integrációt is szorgalmaz a Megtakarítási és Befektetési Unió létrehozásával, valamint a Tőkepiaci Unió jelentős előrehaladásával 2026-ra.
Védelmi kiadások és technológiai fejlesztések szükségessége
A nyilatkozat az EU védelmi kiadásainak optimalizálását és egy egységes védelmi ipar kialakítását is hangsúlyozza. A 2022-es ukrajnai invázió óta az európai NATO-tagállamok növelték védelmi kiadásaikat, de a modern fegyverrendszerek kifejlesztéséhez és gyártásához szükséges exponenciális költségek nem minden tagállam számára vállalhatók – ennek orvoslása érdekében az Európai Beruházási Bankot és a magánszektort is bevonnák. További célkitűzés, hogy az innováció és a technológia terén az EU globális élvonalba kerüljön, különösen a mesterséges intelligencia és a biotechnológia terén. Az európai védelmi integráció azonban kényes kérdés, hiszen a védelmi ipar a nemzeti szuverenitás egyik sarokköve. Az új nyilatkozat egy piac-alapú, rugalmas modellre épül, amely nem ír elő konkrét védelmi rendszereket, de támogatja a kutatás-fejlesztési kapacitások erősítését, amivel az EU integrációját kívánják elősegíteni.
Energiafüggetlenség és zöld átállás
A Budapesti Nyilatkozat egyik alappillére az EU vezetőinek elköteleződése a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség elérése mellett 2050-re. Az EU célja egy teljesen integrált, összekapcsolt Energiaunió létrehozása, amely stabilizálja a kontinens energiapiacát, valamint csökkenti a magas és ingadozó energiaárakat. Az EU vezetői hangsúlyozták, hogy a gazdasági versenyképesség fokozása nem veszélyeztetheti a zöld átállást és a klímasemlegességet. Az új versenyképességi megállapodás egy olyan egységes energiapolitikát javasol, amely biztosítja az olcsó és tiszta energiaforrásokat. A dokumentumban a Draghi-jelentés alapján sürgették az energiapiaci integrációt, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását a zöld és digitális átállás érdekében.