Az EU-Izrael párbeszéd felfüggesztését szorgalmazza a leköszönő Josep Borrell

Borrell öröksége

Az Európai Unió leköszönő külügyi főképviselője, Josep Borrell ismét határozott fellépést szorgalmaz Izraellel szemben. Borell az EU-Izrael politikai párbeszéd felfüggesztését javasolta Izrael Gázai háborújának humanitárius aggályai miatt. Az Izrael-ellenes megnyilvánulásairól elhíresült Borell előterjesztése talán az utolsó próbálkozása lehet a biztosnak, hogy komoly változást eszközöljön az EU és Izrael kapcsolatába, mielőtt átadja helyét az észt miniszterelnöknek, Kaja Kallasnak.

Borrell javaslatát először a tegnapi informális nagyköveti találkozón vetette fel és igencsak kétes fogadtatásban volt része. Németország, Ausztria, Csehország, Magyarország, Dánia, Hollandia, Olaszország és Görögország azonnal kritikával éltek Borell felvetését illetően. A javaslatot hivatalosan a következő hétfőn, a brüsszeli külügyminiszteri találkozón terjesztik elő, de nagy valószínűséggel több diplomata is vétózni fogja, tekintve a tagállamok éles megosztottságára Izrael és a Hamász közötti háború kapcsán. A politikai párbeszéd felfüggesztéséhez egyhangú döntésre lenne szükség.

Borrell hivatali ideje alatt folyamatosan szorgalmazta az EU erőteljesebb szerepvállalását a Közel-Keleten és éles Izrael ellenes kritikai miatt gyakran került összetűzésbe Izraellel az izraeli-palesztin kapcsolatok miatt. Borell rendszeresen felszólította az EU vezetőit, hogy a közösség nagyobb szerepet vállaljon a konfliktusban az felek közötti egyensúly megteremtése érdekében, és szorgalmazta Izrael fokozott felelősségre vonását a háborúban tanúsított tettei miatt.

Mit várhatunk Kaja Kallastól?

Borrell távozásával Izrael valószínűleg a jelenleginél csak konstruktívabb diplomáciai kapcsolatokra számíthat. Borellt hamarosan az észt miniszterelnök, Kaja Kallas, váltja az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője posztján, aki a hírek szerint teljesen más megközelítést hozhat az EU külpolitikájába. Kallas észt miniszterelnökként a nemzetközi kapcsolatok terén pragmatikus megközelítéséről, az orosz agresszióval kapcsolatos biztonsági kérdésekben pedig határozott álláspontjáról ismert. Ez az EU-Izrael kapcsolatokban is átrendeződést hozhat, amely a nyilvános bírálatok helyett a diplomáciát és az együttműködést helyezi előtérbe.

2023 októberében Kallas támogatta Izrael gázai offenzíváját a Hamász által végrehajtott terrortámadás után és kijelentette, hogy „Izrael önvédelmet folytat a terrorizmussal szemben.” Idén áprilisban Kallas szintén elítélte Irán „indokolatlan” rakéta- és dróntámadásait Izrael ellen. A közel-keleti stabilitás érdekében pedig Kallass a kétállami megoldás mellett is szót emelt.

Az Európai Parlament biztosi meghallgatásán Kallas a Közel-Keletről beszélve a nemzetközi humanitárius jog fontosságát hangsúlyozta a civilek elleni támadások megakadályozása érdekében, és minden felet visszafogottságra szólított fel. Továbbá kiemelte az EU együttműködését az Egyesült Államokkal és az Öböl-országokkal a tűzszünet elérése, a kétállami megoldás és az izraeli túszok kiszabadítása érdekében. Elutasítva a kettős mércére vonatkozó vádakat, Kallas megjegyezte, hogy az EU a Palesztin Hatóság és a régió segélyezésének legnagyobb támogatója.

Az EU kül- és biztonságpolitikája akár komoly változásokat is hozhat a következő években tekintve, hogy a közelmúltban számos, a biztonság és védelem terén erősebb álláspontot képviselő, ún. „héját” neveztek ki az Unió élére, beleértve Kaja Kallast. Ez a „sorcsere” az EU vezető tisztségviselőit illetően olyan EU-s külpolitikát eredményezhet, amely nagyobb hangsúlyt fektet a demokratikus szövetségesekkel való együttműködésre, így potenciálisan Izraellel is, hogy ezáltal erősítse az EU geopolitikai befolyását a globális feszültségek közepette.

Izrael számára az új EU-vezetés pedig lehetőséget kínál a diplomáciai kapcsolatok újra szabására, felülírva a Borrell-korszak nézeteltéréseit egy kiegyensúlyozottabb és együttműködésre épülő megközelítés által.