Search
Close

Hivatalba léphet az új Európai Bizottság

Brüsszel, 2024. november 21.
2024. december 1-jén kezdheti meg működését Ursula von der Leyen második Európai Bizottsága, amely az Európai Unió politikai átrendeződésének jeleit mutatja. Az új testület összetétele és az elindított reformok az EU hosszú távú irányvonalát is meghatározhatják.

A biztosok kinevezéséről szóló hosszas tárgyalások végül sikeres megállapodással zárultak, miután az Európai Parlament szakbizottságai és az Elnökök Konferenciája jóváhagyták a jelölteket. Az új Bizottság működésének alapját egy kilenc pontból álló, „Platform Együttműködési Nyilatkozat” nevű dokumentum képezi, amely többek között a jogállamiság, a digitális átállás és a fenntarthatóság előmozdítását tűzte ki célul. Bár a nyilatkozatot széles körben támogatták, az Európai Néppárt (EPP) és a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) közötti együttműködés feszültséget keltett a szocialista és liberális frakciók körében.

Vitatott kinevezések és politikai egyensúlykeresés

Az új Bizottság összetételét több helyen viták övezték, különösen az olasz Raffaele Fitto kinevezését. Az ECR által támogatott politikus a kohéziós politikát és az uniós források elosztását felügyeli majd. A szocialista és liberális képviselők aggodalmukat fejezték ki, hogy kinevezése az EU hagyományos politikai egyensúlyának megbomlásához vezethet. Az EPP azonban sikeresen érvényesítette Fitto jelölését, megerősítve dominanciáját a Bizottságban.

Hasonlóképpen nagy visszhangot váltott ki Teresa Ribera, spanyol szocialista politikus kinevezése. Ribera a klímaváltozással és az EU versenypolitikájával foglalkozik majd, amely az egyik legjelentősebb és legnagyobb felelősséggel járó portfólió az új Bizottságban. Az EPP csak Ribera előzetes beszámolóját követően hagyta jóvá kinevezését, amelyben a spanyolországi áradások kezeléséről adott számot. Bár az EPP egyes tagjai azt követelték, hogy Ribera mondjon le, ha jogi eljárás indulna ellene, a politikus ezt határozottan visszautasította, és végül kinevezése biztosítva lett.

Várhelyi Olivér: korlátozott portfólió

Várhelyi Olivér magyar biztos portfólióját jelentősen szűkítették a kinevezés előtt. A bővítési portfóliótól megfosztva mostantól az állategészségügy és jólét területén kap szerepet. Az EP-képviselők közül sokan Orbán Viktorral való szoros kapcsolatára hivatkozva kritizálták jelölését, és úgy vélték, hogy ez a kevés hatalommal járó portfólió egyfajta politikai üzenetként szolgál. Az EP azzal a feltétellel hagyta jóvá kinevezését, hogy a szexuális és reproduktív egészségügyi jogokkal kapcsolatos hatásköröket elvonják tőle.

Reformokért cserébe források: Von der Leyen átalakítási tervei

Ursula von der Leyen jelentős reformokat kíván végrehajtani a Bizottság működésében. Az „eredményalapú finanszírozás” modelljének bevezetése értelmében a tagállamok csak a szükséges gazdasági reformok végrehajtása után férhetnek hozzá az uniós forrásokhoz. Ennek érdekében az Európai Bizottság reformokért felelős igazgatósága összeolvadna a helyreállítási alap kezelését végző egységgel. A cél az, hogy szigorúbb ellenőrzés alá vonják az EU 1200 milliárd eurós költségvetését, miközben ösztönzik a tagállamokat a gazdasági és társadalmi reformok megvalósítására.

A reformok bevezetése különösen érzékenyen érinti Magyarországot és Lengyelországot, amelyekkel szemben már korábban is aggályok merültek fel a jogállamiság és a költségvetési fegyelem terén. Ugyanakkor a nettó befizető országok, például Németország és Hollandia, támogatják a szigorúbb feltételeket, mivel ezek biztosíthatják az uniós források hatékony felhasználását.

Az EU előtt álló kihívások

Az új Bizottság előtt álló legfontosabb feladatok között szerepel a klímaváltozás kezelése, az ukrajnai háború következményeinek mérséklése és az EU globális versenyképességének erősítése. Teresa Ribera a fenntarthatósági politikák élére áll, míg Piotr Serafin és Valdis Dombrovskis a költségvetési fegyelem és a gazdasági reformok területén játszanak majd kulcsszerepet.

Nemzetközi szinten az új Európai Bizottság politikai irányvonala további figyelmet kapott. Elemzők rámutatnak, hogy a jobboldali pártok megerősödése befolyásolhatja az EU kül- és belpolitikáját, különösen a migrációs politikában és a gazdasági szabályozásban. A klímaváltozás elleni küzdelem terén az EU továbbra is vezető szerepet kíván játszani, bár a politikai kompromisszumok lassíthatják a döntéshozatalt.