A kormány még áprilisban benyújtaná a nemzeti tervet

Ha már Brüsszelbe látogatott, több témát is megvitatott az Európai Bizottság elnökével a magyar miniszterelnök, aki egybehangzó források, köztük a Bizottság szóvivője szerint a gazdasági helyreállítási pénzek lehívásához szükséges nemzeti helyreállítási terv miatt tette tiszteletét az EU központjában.

„Jó megbeszélés” - Ursula von der Leyen később ezt twittelte ki az Orbán Viktorral tartott találkozóról, amelyen a nemzeti helyreállítási terv mellett a járványhelyzetről, az európai zöld megállapodás végrehajtásáról, a jogállami jelentésről, továbbá nemzetközi kérdésekről és a Nyugat-Balkánról cseréltek eszmét.

A miniszterelnök útjának tényleges célja ugyanakkor értesülésünk szerint a magyar terv benyújtásának útjában álló tartalmi kérdések megvitatása és lehetőség szerint tisztázása volt, szem előtt tartva a jelenlegi formájában több mint 400 oldalas dokumentum április 30-i félhivatalos határidőig történő benyújtását. Mivel a felek nem tartottak sajtótájékoztatót és von der Leyentől is csak a témákról lehetett twitteren értesülni, egyelőre titok, hogy Orbán Viktor mit intézett Brüsszelben. 

A magyar miniszterelnök nem az egyetlen, aki személyesen lobbizik a Bizottság elnökénél, előtte több más uniós tagállam vezetőjével is egyeztetett már Ursula von der Leyen, igaz az esetek többségében videokonferencián.   

Az EU-Monitor értesülései szerint bő egy héttel az április 30-i leadási határidő lejárta előtt még számos formai és tartalmi kérdés is tisztázásra várt a Magyarország számára 2021 és 2026 között körülbelül 5800 milliárd forint összegű uniós forráshoz való hozzáférést biztosító terv körül. Ami a tartalmi kérdéseket illeti, elsősorban az egyetemi modellváltásra igényelt összeg és a hazánkhoz intézett országspecifikus ajánlások tervbe foglalása körül megy a vita a kormány és a Bizottság helyreállítási munkacsoportja között. 

Az egyetemi csomaggal az a fő probléma, hogy konkrét országspecifikus ajánlások híján Brüsszel számára nem prioritás, ráadásul az EU-nál is figyelemmel kísérik azt a magyarországi diskurzust, amely a közpénzek magánosításának a szándékát rója fel a kormánynak. 

Úgy tudjuk, hogy az európai szemeszter keretében Magyarországnak tett országspecifikus ajánlások közül a közbeszerzésre, az átláthatóságra, a korrupció-ellenes intézkedésekre és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozókról is alkudozás folyik a felek között. A Bizottságnál emlékeztetnek rá, hogy a terv elfogadásához nem feltétlenül szükséges valamennyi országspecifikus ajánlást végrehajtani, bár az RRF-ről (a helyreállítási és stressztűrő-képességi eszközről) szóló rendelet úgy fogalmaz, „hogy a terveknek „ténylegesen kezelniük kell valamennyi országspecifikus ajánlást, vagy azok jelentős részét”. Brüsszeli tisztviselők szerint a tárgyalások a helyes arányok megtalálásáról szólnak, de hozzáteszik, hogy a Bizottság magasra teszi a lécet. 

Egy EU-forrás arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy az RRF-ből nem finanszírozhatnak olyan működési költségeket, mint amilyen a hazai egészségügyben dolgozók béremelése is. Ismeretes, hogy a nemzeti terv a helyreállítási alappal fizettetné ki utólag a tavalyi béremelést. A jelek szerint azonban itt is lehet megoldást találni. Ha ugyanis a béremelés egy hosszabb távú egészségügyi reformba illeszkedik, annak az előkészítését szolgálja, akkor már nem tűnik ördögtől valónak az ötlet. 

Egy nevének mellőzését kérő magas rangú uniós forrás az EU-Monitornak azt mondta, hogy természetesen politikai szinten is lehet tárgyalni az országspecifikus ajánlásokról, de tévedés azt hinni, hogy kormányfői szinten alkut kötnek és aztán azt alacsonyabb szinten végrehajtják. „Ami igazán számít, az a jogszabály. Ha nem tartjuk ehhez magunkat, a Tanács aligha fogja áldását adni a programra” – vélekedett. 

A tervek benyújtását követően az Európai Bizottságnak két hónap a határidő az értékelésre, majd ezt követően a Tanácsnak négy héten belül minősített többségi szavazással kell döntenie a tervről, mielőtt sor kerülhet az első előlegfizetésre, amely a teljes nemzeti keret 13 százaléka. 

A terveken elméletileg a benyújtást követően is lehet még módosítani, de bizottsági részről az időveszteség elkerülése miatt azon lesznek, hogy ilyen csak a lehető legritkább esetben forduljon elő. A Bizottságnál ezért óva intik a tagállamokat a túlzott sietségtől, és nem bánják, ha tovább tart az előkészítő szakasz, mert a lényeg a minőség. 

Lapunknak nyilatkozó illetékesek a nyitott kérdések számára és jellegére való tekintettel nem tartották valószínűnek, hogy a magyar terv április 30-ig véglegesíthető lesz. A május közepi időpontot viszont már reálisnak tartják. A kormány ugyanakkor úgy tűnik, hogy mindenképpen az elsők között szeretne lenni.