A kölcsönmentes magyar terv elfogadtatása sem lesz sétagalopp

Brüsszelben meg is lepődtek, meg nem is a magyar miniszterelnök pénteken Ursula von der Leyennel közölt döntésén, hogy a magyar kormány végül mégsem kéri a helyreállítási és stressztűrő-képességi eszközből (RRF) a nagyjából 9 milliárd euró összegű kölcsönt, és csak a vissza nem térítendő támogatások (több mint 6 milliárd euró) igénylésére nyújtja be a következő napokban a tervet. 

„Benne volt a pakliban. Az a furcsa, hogy ilyen sokáig vártak vele” – közölte az EU-Monitorral egy nevének mellőzését kérő uniós forrás. Értesülésünk szerint a magyar partnerek egészen mostanáig úgy tárgyaltak, hogy abból a teljes keret lehívásának a szándékára lehetett következtetni. A nemzeti helyreállítási terv eddigi verziói ugyanakkor egy kivétellel (ez a fenntartható közlekedésre vonatkozó) külön egyetlen komponensnél sem jelölték meg, hogy a beruházásokat hitelből kívánják finanszírozni. A tervhez mellékelt költségszámításokból mégis a papíron rendelkezésre álló teljes keret lehívásának a szándékára lehetett következtetni. 

A kormány a több milliárd eurós kölcsön államadósságra gyakorolt hatásával magyarázta a visszalépést, de létezik egy olyan hipotézis is, hogy ezzel felgyorsulhat a terv jóváhagyása és így a kifizetés is. 

Brüsszelben azonban nem látnak ilyen automatizmust. Az elvileg igaz, hogy a kisebb csomaggal a problémák száma is csökken, és ezzel leegyszerűsödhet a folyamat. Az azonban ebben a pillanatban még nem világos (legalábbis a Bizottság számára), hogy az átdolgozott magyar tervből valóban a Brüsszelben problematikusnak tekintett projekteket veszik-e majd ki. 

Korábbi jelzések szerint ilyennek számított a felsőoktatási modellváltás, amely egyfelől nem országspecifikus ajánlást teljesít, másfelől politikai szempontból is támadhatónak tűnt, de az öntözés-fejlesztés és az új Duna-híd „alatt is rezgett a léc” a jelentős környezeti károkozás tilalmának előírása miatt. 

Az átdolgozott tervben a klíma- és digitális költési arányoknak (legalább 37% illetve 20%) is stimmelniük kell, és a teljesítési célokat és mérföldköveket is hozzá kell igazítani a változó programhoz. Nem elég kivenni mindent, be is kell rakni új elemeket. Brüsszelben ezért egyesek úgy vélik, hogy „egy új magyar helyreállítási tervet fogunk látni, kvázi újrakezdjük a dolgokat”. 

Az EU központjában még mindig érezhetők kételyek, hogy mindezzel a végleges terv benyújtásának félhivatalos április 30-i határidejére el lehet készülni. Ám a kormány számára prioritásnak tűnik, hogy az elsők között terjessze elő a dokumentumot. Mint azt korábban megírtuk, a Bizottság első körben 10-11 terv benyújtására számít. Portugália elsőként már le is adta a tervet, és Németország lehet a második. 

Az előzmények alapján megfigyelők arra számítanak, hogy az egyetemi modellváltásra a kormány által szánt összeget jelentős mértékben csökkenti majd a végleges terv, hanem húzza le teljesen. De, egyes várakozások szerint a fenntartható közlekedési komponensből is „húzni kell”, mivel egymaga a vissza nem térítendő támogatási keret több mint 55%-át tette ki. 

Ahogy azt keddi cikkében a Portfolio is megírta, a vártnál jóval kevesebb ország, jó, ha féltucat, tart csak igényt a helyreállítási eszközből a kölcsönre. A hiteleket egyébként a rendelet értelmében 2023 augusztusáig még fel lehet venni a terv módosításával. Nem kizárt, hogy a későbbiek során a magyar kormány is lehívja még a hitel egészét vagy egy részét. A nemzeti terveket jövőre úgyis módosítani kell majd bizonyos esetekben, mivel akkor döntenek a támogatási keret maradék 30%-ának az allokálásáról.