Befutott Brüsszelbe a magyar terv, felpöröghet a növekedés

Az Európai Bizottság szerda reggel rövid sajtóközleményben tudatta, hogy megkapta Magyarország hivatalos nemzeti tervét, amely a legnagyobb helyreállítási alapból (RRF) finanszírozandó beruházásokat és reformokat tartalmazza. Hazánk sorrendben a 15-ik tagállam, amely benyújtotta tervét, amelynek Bizottság által történő elbírálása körülbelül két hónapot vesz igénybe, majd további négy hetet a tanácsi jóváhagyás.

Ha minden terv szerint halad, Magyarország előreláthatóan szeptember körül kaphatja meg a keretből a 13 százalékos előleget, de ha a terv megfelelően elő van készítve, akkor a folyamat akár le is rövidülhet. 

A Bizottság tájékoztatása szerint Magyarország folyó áron 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást igényelt az RRF-ből, első körben tehát nem tartva igényt a körülbelül 10 milliárd euró kedvezményes kölcsönre, amelyet viszont még 2023. augusztus végéig meg lehet majd igényelni. 

A Bizottság tájékoztatása szerint a magyar terv a legfontosabb szakpolitikai területek – a zöld átállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás – köré szerveződik. A terv a fenntartható közlekedés, az energetikai átállás és a körforgásos gazdaság terén is tartalmaz intézkedéseket. 

A tervben szereplő projektek az RRF teljes élettartamát lefedik egészen 2026-ig. A terv a lehetséges hétből öt kiemelt európai területen javasol projekteket.

Mint ismert, a tervet április vége felé át kellett dolgozni, miután a Bizottság elutasította a felsőoktatási modellváltás finanszírozásához a kormány által bejelentett igényt. Mindez nem jelenti azt, hogy a felsőoktatásra nem lesz pénz, de – ahogy azt Varga Judit igazságügyi miniszter kedden egy brüsszeli sajtótájékoztatón jelezte – átcsoportosításokkal, például épületfelújítás vagy infrastrukturális beruházás (kampuszépítés) formájában, és a kormány a kohéziós forrásokból is költhet majd erre a célra. 

A Bizottság most tizenegy kritérium alapján értékeli a magyar tervet, és annak tartalmát jogilag kötelező erejű jogi aktusokká alakítja. Az értékelés azt is áttekinti, hogy a terv hozzájárul-e az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez. A Bizottság azt is értékelni fogja, hogy a terv a kiadások legalább 37%-át az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató beruházásokra és reformokra, 20%-át pedig a digitális átállásra fordítja-e.

A Bizottság szerdán közzétette friss tavaszi gazdasági előrejelzéseit is, 2020-ra a télen becsült 5,3%-nál alacsonyabb 5 százalékos recessziót jósolva. 2021-re és 2022-re pedig dinamikus 5 és 5,5%-os GDP-növekedést prognosztizálva. Ez a két adat is felfelé tér el a télen becsülttől, amikor még 4, illetve 5%-os növekedés volt az előrejelzés. 

Így a magyar gazdaság már év végére elérheti a koronaválság előtti szintet (ugyanez valamennyi tagállamban a Bizottság várakozásai szerint 2022 végéig fog bekövetkezni).

A gazdaság vitorláját Brüsszel meglátása szerint elsősorban a háztartások stabil reáljövedelem-növekedésnek köszönhetően meglóduló fogyasztása dagasztja majd. Itt az a feltételezés, hogy a korlátozások feloldását követően a lakosság költekezési kedve is nőni fog.

A magánberuházásokat a növekvő kapacitásfelhasználás és a számottevő állami támogatások doppingolják majd, miközben a közpénzből finanszírozott beruházások mértéke mindenekelőtt az uniós helyreállítási alap lehívásának köszönhetően tartósan magas szinten, a GDP 6,5 százaléka körül várható. 

Az előrejelzés a 2020-as 8,1% után idén 6,8 százalékos, jövőre pedig 4,5 százalékos államháztartási hiányt jelez előre, a csökkenést elsősorban a gazdasági növekedésnek tulajdonítva. 

Erre a forgatókönyvre elsősorban a 2022-es parlamenti választások előtti esetleges túlköltekezés jelent kockázatot – húzza alá a prognózis.

Az államadósság szintje 2020-ban a GDP 80,4%-ra nőtt a Bizottság szerint, majd 2021-ben 78,6, a rákövetkező évben pedig 77,1%-ra csökkenhet. 

A Bizottság ugyanakkor a következő két évben is magas inflációval számol, a tavalyi 3,4 százalék után a maginfláció 2021-ben elérheti a 4%-ot, mielőtt 2022-ben visszahúzódna 3,2%-ra. 

A Bizottság arra is rámutat, hogy 2021 februárjában éves viszonyításban 8,9%-os volt a nominálbérek növekedése a magánszektorban, az állami szektorban pedig 13,5%, mindenekelőtt az egészségügyben dolgozók béremelésével összefügésben. A makrogazdasági előrejelzés idősíkjában a gazdasági talpraállás várhatóan elnyeli a munkaerőpiaci pangást, fenntartja majd a dinamikus bérnövekedést – jósolják Brüsszelben.