Megállapodtak a kormányok a szénszivárgás elleni eszközről

A francia pénzügyminiszter szavaival „közös gazdasági stratégiáról” állapodtak meg keddi ülésükön az EU27-ek az ukrajnai háború hatásainak kezelésére. A pénzügyminiszterek általános megközelítést (közös álláspontot) értek el az importáruk karbontartalmának kiegyensúlyozására hivatott mechanizmusról is (CBAM), ugyanakkor három tagállam vonakodása miatt még nem tették fel a pontot az „i-re” a globálisan 15%-ban megállapított tényleges minimum társasági adó második pillérének uniós jogba történő átvezetéséről.

Bruno Le Maire a keddi tanácsülést követően hangsúlyozta, hogy a közös gazdasági stratégia – amely az Európai Bizottság javaslatain alapul – három fő pilléren nyugszik. Egy: a magas energia árak által érintett háztartások támogatása többek között az üzemanyag-árakon keresztül. Kettő: célzott támogatás nyújtása a magas energia áraknak és az Oroszország elleni szankcióknak leginkább kitett cégeknek (államilag garantált kölcsönök és alacsony kamatozású hitelek nyújtása többek között az állami támogatási szabályok könnyítésével). Három: az EU energiaimporttól való függőségének csökkentése különböző intézkedésekkel és lehetőség szerint minél előbb. 

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerint az európai gazdaság alapjai szilárdak és képes lesz ellenállni az ukrán válság okozta sokkhatásnak is. Ugyanakkor célzott rá, hogy ha az európai gazdaság várakozások szerint nem is süllyed majd recesszióba, a növekedés jelentős mértékű lassulására kell számítani. A Bizottság májusban, az úgynevezett tavaszi gazdasági csomaggal együtt fogja közzétenni módosított előrejelzéseit. 

A francia pénzügyminiszter és a bizottsági ügyvezető alelnök is leszögezte, hogy az EU szükség esetén készen áll további szankciókkal sújtani Oroszországot, ha az tovább folytatja az Ukrajna elleni „barbár háborút”. A Moszkva elleni szankciók negyedik csomagja éppen kedden lett véglegesítve (erről külön cikkünkben írunk részletesen). Valdis Dombrovskis aláhúzta, hogy Oroszország lett mostanra „a világ leginkább szankcionált országa”. Hozzátette, hogy az EU által bevezetett büntetőintézkedések és az orosz ellenszankciók ugyanakkor jelentékeny károkat okoznak majd az európai gazdaságnak, és markánsan érinteni fogják a gazdasági növekedést. A biztos elismerte, hogy a háborúnak aszimmetrikus hatása lesz a tagállamokra, elsősorban az Ukrajnával szomszédos országokat sújtva, amelyek ukrán menekültek áradatát fogadják jelenleg. Egyelőre konkrétum nélkül célzott rá, hogy a Bizottság egy külön támogatási csomaggal segíthet ezeknek az országoknak a gazdasági nyomás elviselésében. 

Bruno Le Maire a gazdasági szolidaritás eszközeként említette meg például azt a 200 milliárd eurós keretet, amely kölcsönként áll még rendelkezésre 2023. augusztus 31-ig a tagállamoknak a nagy helyreállítási eszközből (RRF). 

Dombrovskis egy újságírói kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy „meglehetősen rövid időn belül” jóváhagyhatják a lengyel helyreállítási tervet, aminek ugyanakkor előfeltétele, hogy bizonyos jogállami problémákat orvosoljanak. Hírek szerint a színfalak mögött ígéretesen haladnak a tárgyalások Varsó és Brüsszel között, és lényegében az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő egyik törvény módosítása áll már csak a megegyezés útjában. Egy bizottsági szóvivő kedden azt is jelezte, hogy a bolgár terv is valószínűleg egy hónapon belül megkaphatja a zöld jelzést, és a svédek is közel járnak a jóváhagyáshoz. Ha csak nem történik valamilyen váratlan fordulat, megfigyelők szerint jó eséllyel már csak a magyar terv elfogadása marad függőben, miközben Hollandia egyelőre nem nyújtott be hivatalos tervet Brüsszelbe (egyfajta tervvázlatot viszont igen). 

Jogalkotási szempontból a keddi tanácsülés legfigyelemreméltóbb eseménye, hogy a Tanácson belül létrejött a közös álláspont (általános megközelítés) arról a jogszabályi javaslatról, amely egy átmeneti időszak után egyfajta „adót” vetne ki a külföldről importált áruk CO2-kibocsátására, egyenlő versenyfeltételeket teremtve ezzel az Unión belül szigorúbb kibocsátási szabályoknak megfelelni köteles európai cégek számára. A CBAM-et a tavaly nyáron előterjesztett nagy klímacsomaggal (Fit for 55) együtt mutatta be a Bizottság, és a francia elnökségnek sikerült minősített többséget felsorakoztatnia a javaslathoz. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány is a többséggel tartott, míg néhány más tagállam ellene szavazott. 

Bruno Le Maire elismerte, hogy a tanácsi álláspont – amelyről majd egyeztetni kell az Európai Parlamenttel - nem fed le minden kérdést, így a cégeknek biztosítandó ingyenes kvóták kérdését és azt sem, hogy a CBAM-ból származó bevételek az EU új saját forrásait gyarapítsák, ahogy azt a Bizottság javasolta. A francia pénzügyminiszter szerint ezeket a nyitott kérdéseket más keretek között vitatják és fogadják majd el. 

Párizs erőfeszítései ellenére kedden nem sikerült áttörést elérni a globális minimum társasági adó uniós jogba történő átültetéséről, mert néhány delegációnak (úgy tudjuk a lengyelnek, az észtnek és a ciprusinak) még vannak bizonyos kétségei. Bruno Le Maire szerint ezeket a fenntartásokat ugyanakkor kezelni lehet és reményét fejezte ki, hogy a következő, április 1-i pénzügyminiszteri tanácsülésen létrejön az adókérdésekben elengedhetetlen konszenzus.

A miniszter elmondta, hogy két kérdés nyitott még. Az egyik az OECD-szinten már elfogadott megállapodás második pillérének tagállami átültetésére adott határidő, amelynek a 2023 végéig történő kitolását javasolta a francia EU-elnökség utolsó kompromisszumos javaslatában. A másik vitás kérdés a minimumadó két pillérének egy csomagként való kezelése, amelyre Magyarország is garanciákat kért. Bruno le Maire ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a csomagszemlélet létezik, de az első pillér egy nemzetközi megállapodás része, és mint ilyen nem kizárólag az EU kezében van. 

Úgy tudjuk, hogy bár előzőleg voltak bizonyos fenntartásai, végül a magyar küldöttség is támogatni tudja jelenlegi formájában a kompromisszumos javaslatot.