Húsz milliárd euró új forrás lesz az orosz szénhidrogénekről való leválásra
Egy, a helyreállítási és stressztűrőképességi eszköz (RRF) mellé rendelt beruházási láb létrehozására terjeszt elő javaslatot az orosz energiafüggőség csökkentését célzó REPowerEU energiacsomag részeként szerdán az Európai Bizottság. Az EU-Monitor több forrásból is úgy értesült, hogy a többek között a magyar olajipari átállás finanszírozására hivatott új pénzügyi alapba három forrásból érkezhet pénz, de a kifejezetten új forrás nem lesz több 20 milliárd eurónál.
Mindez azért is érdekes, mert ahogy arról Szijjártó Péter, külügyminiszter szavai is tanúskodtak a hétfői külügyi tanácsülés közben tartott sajtótájékoztatón, a magyar kormány milliárd euróban kétszámjegyű pénzügyi támogatást kér az EU-tól az olajembargó útjában álló infrastrukturális beruházásokhoz. Előre borítékolhatónak tűnik, hogy a Brüsszel által a REPowerEU-hoz társított új alapból legfeljebb a kért összeg töredéke állhat Budapest rendelkezésére.
Ráadásul a koronaválság következményeinek a felszámolására létrehozott RRF-et kiegészítő új alapba értesülésünk szerint új pénzként 20 milliárd euró kerülhet a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) stabilitási tartalékát képező kibocsátási egységek árverési bevételeiből. A tagállamoknak emellett felkínálnák a lehetőséget, hogy kohéziós és agrárpolitikai (KAP) támogatási keretük 5-15%-át átcsoportosítsák az orosz energiafüggőségük csökkentését és a gyorsabb energetikai átállást célzó beruházásokra. Információink szerint több érintett főigazgatóság is tiltakozott a 15% ellen, ezért valószínűbb, hogy 5% lesz a végleges döntés.
Az RRF-típusú megoldás alkalmazása egy sor kérdést felvet, így azt, hogy milyen szabályok alapján és milyen célokra költhetik-e majd a tagállamok a rájuk eső összeget. Bas Eickhout, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakbizottságának alelnöke kedden úgy vélekedett az EU-Monitornak, hogy a Bizottság valószínűleg az RRF-től eltérő használati utasításokat fogad majd el az új alap számára.
Mindazonáltal úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság nem tervez változtatást az új alap elosztási kulcsain az RRF-hez képest (ez még változhat az utolsó pillanatokban), ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a kevésbé rászoruló déli országokra jutna az alap nagyobb része. „Ha ez marad a helyzet, abból elég nagy botrány lesz” – közölte lapunkkal egy EU-forrás.
A szerdán a biztosi testület elé kerülő csomag négy fő részből áll majd. Ezek: a fosszilis energiaellátás diverzifikálása, az energiahatékonysági célok növelése 9%-ról 13%-ra, a megújulók energiafogyasztáson belüli részarányának növelése 40%-ról 45%-ra és a fent említett beruházási eszköz.
Az Európai Bizottság egy külön térképen fogja majd feltüntetni azokat az infrastrukturális projekteket (köztük csővezetékeket és határkeresztező kapacitásokat), amelyekre a tagállamok pénzeket fordíthatnak majd a közös alapból. Ettől Bas Eichout szerint el lehetne térni, de azt a tagállamoknak jól meg kell indokolniuk a Bizottságnál.