Brüsszel új terve maximum kétmilliárdot javasol az olajinfrastruktúra feljavítására

Az orosz energiaimporttól való függőség fokozatos leépítését szem előtt tartva az Európai Bizottság radikálisan felülírta a tiszta energiára történő átállás forgatókönyvét, megnövelve a megújulók részarányára és az energiamegtakarításra vonatkozó ambíciókat, és 2022 és 2027 között 210 milliárd euró összegű pótlólagos beruházást előirányozva az európai energiaágazatban. 

A RePowerEU néven futó csomag ráépül az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 55%-os CO2-kibocsátáscsökkentést előirányzó, tavaly előterjesztett „Fit for 55” tervre, az utóbbi becsült költségeihez körülbelül 5 százalékot hozzáadva 2030-ig. Az Európai Bizottság által javasolt terv értelmében „repülőrajttal” már az év végéig különböző eszközökkel kétharmadával csökkenteni lehet az EU-n belül az orosz földgáz felhasználását (az orosz gázimport 2021 áprilisa és 2022 áprilisa között már amúgy is a teljes uniós behozatal 40%-ról 26%-ra esett vissza), és 2026-2027-ig teljesen ki lehet vezetni az éves szinten átlagosan 155 milliárd köbméternyi orosz földgázt az EU energiamérlegéből. 

A földgázellátás további diverzifikálása (főleg LNG, de új gázvezetékek építése is), a gáz dekarbonizálásának felgyorsítása (20 megatonna hidrogén, 35 milliárd köbméter biogáz és biometán 2030-ig), a megújuló energiák végfogyasztáson belüli részarányának 40%-ról 45%-ra növelése, valamint a 2030-ig 9%-os energiamegtakarítási cél 13%-ra emelése és más intézkedések révén a Bizottság szerint rendelkezésre áll a potenciál az éves szinten átlagosan 155 milliárd köbméter orosz földgázimport kiváltására legkésőbb 2027-ben. 

Az Európai Bizottság által szükségesnek tartott 210 milliárd euró összegű pótlólagos beruházással valójában ennél is több, 235 milliárd euró köbméter földgázt lehetne kitolni 2027-ig a rendszerből. A Fit for 55 csomag időhorizontjáig, 2030-ig pedig 300 milliárd eurónyi plusz beruházás árán 2020-hoz képest már 310 milliárd köbméternyi kumulatív gázkeresletcsökkentés érhető el a Brüsszel által szerdán bemutatott átfogó terv szerint.

A legalább 55%-os kibocsátás-csökkentést előirányzó és jelenleg az uniós jogalkotók asztalán lévő terv, ami az új terv kiindulópontjának számít, 2030-ig 116 milliárd köbméterrel, azaz 30%-kal csökkentené a földgázfogyasztást az Európai Unióban. A RePowerEU ehhez képest már 310 milliárd köbméternyi gáz megtakarításával számol, amiben fontos tényezőnek számít a földgáz tartósan magas ára, ez pedig járulékos következményként szénerőművek és atomerőművek élettartamának meghosszabbítását fogja eredményezni Európában. 

A Bizottság becslése szerint a Fit for 55 és a RePowerEU által javasolt intézkedésekkel az EU együttesen éves szinten 80 milliárd eurót lefaraghat a gázimportra, 12 milliárd eurót a kőolajimportra és 1,7 milliárd eurót a szénbehozatalra fordított kiadásokból. Az EU egyébként jelenleg nagyjából évi 100 milliárd eurót fizet az orosz fosszilis energiaimport után. 

A 2027-ig szükségesnek tartott 210 milliárd euró pótlólagos beruházás legnagyobb tétele 113 milliárddal a megújulók (főleg a nap- és a szélenergia) termelésének fokozására és a kulcsfontosságú hidrogéninfrastruktúrák kiépítésére fordítandó összeg. Az uniós villamos energia hálózat bővítésére és korszerűsítésére 29 milliárd eurót javasol Brüsszel, az LNG-terminálok kibővítésére és gázvezeték-beruházásokra pedig összesen 10 milliárd eurót. Brüsszel az illetékes uniós szerv (ENTSOG) javaslatára 12 gázinfrastrukturális projekttel egészítené ki az úgynevezett kiemelt energiaprojektek (PCI) ötödik listáját. 
56 milliárd euróra lenne szükség a megemelt energiahatékonysági célok eléréséhez és a hőszolgáltatásnál a gázt felváltani hivatott hőpumpák tömeges telepítéséhez.

Az Európai Bizottság csak korlátozott mértékű beruházásokat tart szükségesnek, 1,5-2 milliárd euró értékben főleg a tengertől elzárt közép-európai országokban a kőolajfinomítási kapacitások orosz olajról való átállítására és olajvezetékek kapacitásának (például az Adria-olajvezeték) bővítésére. Bár erre utaló konkrét nyomot nem találtunk a több mint egy tucat szerdán kijött dokumentumban, vélhetően ebbe a körbe tartozik tehát a magyar kormány által 700-750 millió euróra becsült beruházási igény az olajszektorba az orosz olajembargó megszavazásáért cserébe. Erről egyébként tovább folynak a tárgyalások a Bizottság és a kormány között.

A Bizottság a fent említett beruházások finanszírozására egyrészt a helyreállítási és stressztűrő-képességi eszközből (RRF) a tagállamok által még nem lehívott 225 milliárd eurós kölcsön felhasználását, másrészt új forrásként az RRF kiterjesztéseként a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) stratégiai tartalékaiból 250 millió tonna kibocsátási egység aukcióját és az abból befolyó nagyjából 20 milliárd eurós bevétel tagállamok között vissza nem térítendő támogatásként való újraosztását javasolja. Ezt saját belátásuk szerint a tagállamok a saját kohéziós politikai és vidékfejlesztési allokációik további 7,5%-nak (összesen tehát 12,5%-nak) RePowerEU céljaira való átcsoportosításával fejelhetnék meg. Ebben az esetben természetesen nem új pénzről, hanem már meglévő átirányításáról van szó. Uniós szinten ez maximum 26,9 + 7,5 milliárd euróval növelné meg a tagállamok keretét. 

A Bizottság számmágiája szerint így a 225 milliárd euró kölcsön 72 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással egészülne ki, végeredményben 300 milliárd euróra növelve az RRF maradékának tűzerejét. Brüsszel ráadásul egy olyan javaslatot is előterjesztett, amelynek értelmében a kölcsönrészükért nem jelentkező országokra eső keretet újraelosztanák a többi tagállam között, ha 30 nappal a módosított rendelet hatályba lépése után az illető tagállam még mindig nem kérte a jussát. 

Bizottsági források az EU-Monitor kérdésére megerősítették, hogy Magyarország csak elfogadott helyreállítási tervvel (RRP) tarthatna igényt az RRF kiegészítéseként létrehozandó alapból a támogatásokra. A Bizottságnál remélik, hogy ez még inkább arra fogja ösztönözni a magyar kormányt, hogy teljesítse a terv jóváhagyásainak a feltételeit. 

További rossz hír lehet a magyarok és más kelet-európaiak számára, hogy a Bizottság nem akarván túlbonyolítani a helyzetet semmilyen változást nem javasol az RRF-es elosztási kulcsokban, amiből arra lehet következtetni, hogy ezúttal is a közösség déli tagjai járnak majd a legjobban.