Elvileg 350 millió euró új EU-pénz lenne a magyar olajberuházásokra

Magyarország a 20 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási keret 1,7%-ra, nagyjából 346 millió euróra tarthat igényt az Európai Bizottság által az orosz energiafüggőség csökkentését szolgáló beruházásokra és intézkedésekre javasolt REPowerEU-tervből – erősítették meg nevük mellőzését kérő EU-tisztviselők, akik újabb részletekkel szolgáltak az új uniós eszköz finanszírozásáról. 

Az EU-t az Oroszországi energiaimporttól való függőségének csökkentésében segíteni hivatott REPowerEU finanszírozására összesen körülbelül 300 milliárd euró áll majd rendelkezésre a következő években (az orosz fosszilis energiaimporttól való végleges leválás tervezett időpontja 2026-2027). Ebből 225 milliárd euró a legnagyobb helyreállítási eszközből (RRF) még elérhető kölcsön, ami az új javaslat értelmében további 72 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással egészülne ki. 

A 72 milliárd euróból ugyanakkor csupán 20 milliárd euró lenne „friss pénz”, a maradék 52 milliárd eurós összeg a tagállamok számára elkülönített kohéziós politikai alapok és a vidékfejlesztési források maximum 12,5%-nak az átcsoportosításával válna elérhetővé. Mindkét alapból 5%-már eddig is átirányítható volt, most erre mindkét forrás esetében a teljes keret további 7,5%-nál lehetőség nyílik majd. Az átcsoportosítás önkéntes alapon történik, és bizottsági illetékesek szerint abban rejlik a fő előnye, hogy gyorsabb forráslehívást tesz lehetővé és az ebből fizetendő beruházásokat nem kell nemzeti költségvetésből kiegészíteni. Végső soron a kohéziós politikai pénzes borítékból az EU27-ek szintjén 45 milliárd, míg a vidékfejlesztési alapból 7,5 milliárd eurót lehetne átcsoportosítani a REPowerEU-ba, megnövelve annak tűzerejét.

A 20 milliárd eurónyi új pénzt a Bizottság a kibocsátás-kereskedelmi rendszeren (ETS) belül létrehozott piaci stabilitási tartalék egy részének, 250 millió tonna kibocsátási egységnek az árverésre bocsátásából származó bevételből teremtené elő. Brüsszel a REPowerEU-t az egyszerűség és a gyors végrehajthatóság kedvéért az RRF kiegészítéseként javasolja elfogadni úgy, hogy a tagállamoknak módosított tervet kell majd benyújtaniuk és jóváhagyatniuk a külön fejezetből származó források lehívására. Az aukciókat 2026 végéig kellene lebonyolítani. 
Bár a rászorultság nem ugyanaz, mint a koronaválság idején, a Bizottság javaslata nem változtat az új alap tagállamok közötti elosztásának kulcsain az eredeti RRF támogatási keret lebontásához képest. Ennek megfelelően Magyarország előzetesen 346 millió euróra, vagyis a teljes összeg 1,7%-ra tarthat majd igényt.

A 2022 és 2027 között 210 milliárd euró beruházást előirányzó új terv megvalósítását az EU javarészt abból a 225 milliárd euróból finanszírozná, amely az RRF-kölcsön tagállamok által még nem megigényelt része. Mostanáig mindössze hét tagország jelentkezett be a vissza nem térítendő támogatás mellett a hitelre, de a szabályok értelmében a kormányok még 2023 augusztusáig dönthetnek arról, hogy kérik-e a kölcsönt vagy sem. 

Ez a határidő most jelentősen lerövidül, miután a Bizottság a tervezés érdekében azt szeretné, ha a tagállamok az új jogszabály hatályba lépésétől számított 30 napon belül nyilatkoznának arról, hogy igényt tartanak-e a kölcsönkeretre. Ha nem, akkor az így megmaradó hitelt arányosan elosztanák az erre érdeklődést mutató tagállamok között. Úgy tűnik, hogy legalább három jelentkező, Olaszország, Görögország és Románia már van, amelyek már elérték a kölcsönfelvétel GDP-jük 6,8%-nál meghúzott felső szintet, így elvileg már nem vehetnének fel több kölcsönt. 

EU-tisztviselők megerősítették, hogy a tervben az olajos beruházásokra egy szakmai felmérés alapján megbecsült 1,5-2 milliárd eurós összeg nem létező pénz. Ebből az is következik, hogy a tervben hiába is keresnénk, nincs Magyarország számára külön felajánlott keret az olajembargónak is útjában álló olajos infrastrukturális beruházások finanszírozására. A 20 milliárd euróból Magyarországra jutó 346 millió euró viszont felhasználható erre, feltéve, hogy a kormány, ha majd elérkezik az ideje, benyújtja a terveit a költségbecslésekkel együtt a Bizottságnak a jóváhagyásra.

A REPowerEU fejezetből elérhető források lehívásának előfeltétele, hogy a tagállam már rendelkezzen jóváhagyott nemzeti helyreállítási tervvel (RRP). Ez a feltétel egyelőre Magyarország és Lengyelország esetében nem áll fenn (Ursula von der Leyen június 2-án Varsóban jelenti majd be a lengyel terv elfogadását), de a következő hetekben, hónapokban még változhat. 

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a magyar kormánynak előbb meg kellene állapodnia a helyreállítási tervről a Bizottsággal, amit aztán a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, majd a pénzügyi megállapodás aláírását követően megindulhatnak az első kifizetések is. A tagállamoknak, így Magyarországnak is ezután egy módosított, és naprakésszé tett helyreállítási tervet kell benyújtaniuk majd a Bizottsághoz, célzott változtatásokat előirányozva az RRF-hez rendelt külön REPowerEU fejezetben. De, még ezt megelőzően nyilatkoznia kell arról is, hogy igényt tart-e az RRF-kölcsön számára megállapított részére (ez körülbelül 9 milliárd euró). 

A kibővített terv módosításához ugyanazon a procedúrán kell átesni, mint az eredeti RRF-terv esetében. Ahhoz, hogy Magyarország le tudja hívni az RRF vissza nem térítendő támogatási keretének első 70%-át 2022 végéig alá kell írni a Bizottsággal a pénzügyi megállapodást. A maradék 30% és a REPowerEU fejezet esetében 2023 vége a hozzáférési határidő. 

A REPowerEU tervből a Bizottság javaslata alapján az alábbi intézkedéseket lehet majd finanszírozni: 

-    Az energetikai infrastruktúra és létesítmények feljavítása a kőolaj- és földgáz azonnali ellátásbiztonságának a szavatolására, jelesül az ellátás diverzifikálására az Unió egészének az érdekében.

-    Az épületek energiahatékonyságának javítása, az ipar dekarbonizálása, a fenntartható biometán, és megújuló- vagy fosszilismentes hidrogén előállításának és felhasználásának növelése, valamint a megújuló energiák részarányának növelése. 

-    A belső és a határokon átnyúló energia átviteli szűk keresztmetszetek felszámolása ás a zéró kibocsátású közlekedés és infrastruktúra támogatása, ideértve a vasúti közlekedést.

-    Az első három pontban foglalt célok támogatása a munkaerő gyorsított ütemű átképzésével a zöld képességek felé, továbbá a zöld átálláshoz szükséges kulcsfontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak a támogatása. 

A Bizottság speciális értékelési kritériumokat alkalmaz majd a nemzeti REPowerEU-tervek benyújtását követően. Ilyennek számít a környezeti károkozás tilalma alóli ideiglenes felmentés az olaj- és a gázinfrastruktúra ellátásbiztonsággal összefüggő fejlesztése során. A javaslat a 20%-os digitális célra vonatkozó kritérium alól is felmentést ad. Az eddigi 11-hez képst 12-ik értékelési kritérium lesz majd a REPowerEU céljaihoz való hozzájárulás. Végezetül pedig a 2022-es országspecifikus ajánlások energetikai részét is figyelembe kell majd venni a terv jóváhagyásához.