A helyreállítási tervre vár a partnerségi megállapodás

Sorsdöntő napok és hetek előtt áll az uniós pénzekhez való hozzáférés szempontjából Magyarország. A legfontosabb döntés már e hét szerdán megszülethet, amikor is az Európai Bizottság jóváhagyását adja majd az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást magába foglaló magyar helyreállítási tervhez, miközben fenntartja azt a korábbi javaslatát, amelynek értelmében nem áll le a jogállamisági feltételrendszerről szóló eljárás és 7 és fél milliárd euró regionális fejlesztési pénzt is zárolnak.

A két döntés, ha nem is a legkedvezőbb magyar szempontból, de a legrosszabb forgatókönyvet is sikerült elkerülni, ami az 5,8 milliárd eurós támogatási keret 70-80 százalékának az elvesztése lett volna jóváhagyott terv hiányában. A szerdai döntések arra is hatással lesznek, hogy a felzárkóztatásra 2021 és 2027 között papíron hazánk rendelkezésre álló 21 milliárd euró uniós támogatás felhasználása mikor és hogyan kezdődhet meg. 

Ehhez előbb a fejlesztési célokat kijelölő partnerségi megállapodás aláírására van szükség, de – mint arról értesültünk – eddig ezt a folyamatot is jegelték a helyreállítási terv és a feltételességi eljárás körüli bizonytalanság miatt. Eddig 24 tagállam kapta már meg a zöld jelzést a partnerségi megállapodásra a Bizottságtól, és a helyreállítási terv tanácsi elfogadása után előreláthatóan Magyarország is felzárkózik a mezőnyhöz.

Úgy tudjuk, hogy a stratégiai dokumentum már „csőre töltve” készen áll, de a regionális politikai főigazgatóság még kivár a jóváhagyással, hogy összeérjenek a különböző folyamatok. A helyreállítási tervet és a kohéziós politikai programokat ugyanis össze kell hangolni (a tanárok bérének rendezése például mindkettőt érinti majd), így az esetleges ellentmondások megelőzése végett a Bizottságnál eddig kivártak a jóváhagyással. 

Ez a képzeletbeli sorompó ereszkedhet fel várhatóan a pénzügyminiszteri tanács december 6-i ülésén, amikor is a tagállamok minősített többséggel elfogadhatják a bizottsági javaslatot. 

A partnerségi megállapodás bár szükséges, de nem elégséges feltétele az uniós pénzcsapok megnyitásának. Ahhoz a hét magyar operatív programot is jóvá kell hagynia a testületnek. Értesülésünk szerint a hétből hat magyar program már a célegyenesben van, miután a kormány benyújtotta Brüsszelnek a végleges verziót. Egyedül a humán erőforrás programra várnak még az Európai Bizottságnál – utóbbi tárgykörébe tartozik például a pedagógusok béremelése is. 

Az OP-k a dolgok jelenlegi állása szerint az év vége előtt megkapják a zöld jelzést, ami azért fontos, mert így az illetékes magyar hatóságok már biztosra mehetnek az újgenerációs projektek költségvetésből történő előfinanszírozásánál. 

A kohéziós politikai alapokból történő uniós kifizetések (lényegében visszatérítés) megkezdése ugyanakkor még elhúzódhat, aminek több oka is van. A legfontosabb, hogy a tényleges kifizetésekhez minden operatív program esetében teljesülniük kell az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek. Ezek közé tartozik az alapvető jogi charta elveinek a tiszteletben tartása is, aminek olyan, magyar és uniós viszonylatban vitás témák is részei, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, az ellentmondásos gyermekvédelmi törvény és az akadémiai szabadság kérdése. 

Ezeknek a megoldása bár nem előfeltétele az operatív programok elfogadásának, a kifizetéseknek viszont annál inkább. Miután az igazságszolgáltatás függetlenségének javítása érdekében az Orbán kormány egy sor törvénymódosítást bevállalt, ezeknek a teljesítéséttől vállhat szabaddá az út a kohéziós politikai források lehívása előtt. Ez a legkorábban valamikor jövő márciusban következhet be, tekintettel arra, hogy az igazságszolgáltatási vállalások is részét képezik azoknak a mérföldköveknek, amelyeket Magyarországnak el kell érnie a helyreállítási pénzek első hányadának a kifizetéséhez. 

A hét évre szólóan 21 milliárd eurós keretből 7 és fél milliárd a bizottsági javaslat tanácsi jóváhagyása esetén eleve blokkolva lesz. Ez az összeg három operatív program (területfejlesztési, környezetvédelmi és integrált közlekedési OP) pénzügyi keretének a 65 százaléka, és a teljes magyar kohéziós pénzes boríték nagyjából egyharmada. A pénzek zárolása akkor érhet véget, ha az Európai Bizottság meggyőződött arról, hogy a kormány a feltételességi eljárásban tett valamennyi vállalásának maximálisan megfelelt.