Search
Close

Uniós intelmek a közös Kína-politikát illetően

Brüsszel, 2023. április 18.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április 18-án kedden, egy héttel azt követően, hogy Emmanuel Macron francia elnök heves vitát váltott ki a Pekinggel fenntartott uniós kapcsolatokról, arra sürgette az EU vezetőit, hogy egységes álláspontot képviseljenek Kínával kapcsolatban.

Macron kínai útját követően múlt héten azzal váltott ki felháborodást, hogy kijelentette: Európának nem szabad automatikusan követnie az Egyesült Államok Tajvannal kapcsolatos politikáját, és el kell kerülnie "azokat a válságokat, amelyek nem a mieink".

"Az erős európai Kína-politika a tagállamok és az uniós intézmények közötti erős koordináción, valamint az "oszd meg és uralkodj" taktika elkerülésére való hajlandóságon alapul" - mondta kedden a Macront egyébként Pekingbe is elkísérő von der Leyen az Európai Parlament képviselőinek. "Az elmúlt napokban és hetekben már láthattuk működésben ezeket a taktikákat, és most itt az ideje, hogy Európa is cselekedjen. Itt az ideje, hogy hangot adjunk közös akaratunknak" - mondta az EP-ben tartott beszédében.

Von der Leyen megismételte felhívását, hogy az EU csökkentse függőségét az egyre magabiztosabb Pekingtől a kulcsfontosságú erőforrások tekintetében, ugyanakkor ne szakítson teljesen Kínával és annak hatalmas piacaival sem.

"Tajvan kérdésében az EU egy Kína-politikája régóta érvényes" - mondta von der Leyen. "Következetesen a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás megteremtésére szólítottunk fel. És határozottan ellenezzük a status quo bármilyen egyoldalú, különösen erő alkalmazásával történő megváltoztatását".

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője szerint "Tajvan kulcsfontosságú Európa számára", részben a fontos hajózási útvonalak és a félvezetők gyártásában betöltött szerepe miatt. Hozzátette, hogy "nem csak erkölcsi, etikai okokból is kell elutasítanunk minden külső beavatkozást Tajvan ügyeibe". Ragaszkodott továbbá ahhoz is, hogy az európai flottáknak részt kell venniük a szorosokban a hajózás szabadságát biztosító műveletekben, és azt mondta, hogy így készen kell állnia arra is, hogy "szembeszálljon a provokációkkal, bárhonnan is érkezzenek is azok".

Az uniós külpolitikai főképviselő a Kína – és Macron – kérdést illetően is kinyilvánította a véleményét: Meglátása szerint az EU-tagállamoknak meg kellene próbálniuk "egy hullámhosszra" kerülnie Pekinggel kapcsolatban. "Nem tudunk egy hangon beszélni a hangok sokasága miatt, de legalább egy jól hangolt kórus lehetnénk" - mondta az Európai Parlamentben.

Ez utóbbiak egy régóta napirenden lévő kérdést érintenek: Borrell szerint a blokknak közös nevezőre kéne végre jutnia abban, hogy akar-e közös álláspontot formálni globális ügyekben, így például, hogy miként kezelje Kína álláspontját Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban. Az európai vezetők korábban felszólították Pekinget, hogy korlátozza a Moszkvával fenntartott szoros kapcsolatait, mindenfajta eredmény nélkül.

"Mindannyiunknak megvannak a kapcsolataink Kínával, de ezek nem fejlődhetnek normálisan, ha Kína nem használja fel befolyását Oroszországgal szemben, hogy rávegye azt csapatainak kivonására Ukrajnából" - mondta Borrell. "Minden olyan semlegesség, amely nem tesz különbséget az agresszor és a megtámadott ország között, alapvetően az agresszor oldalán áll" - mondta.