Utolsó EU-csúcs a választás előtt

Középpontban a versenyképesség

Érezni lehet, különösképpen a koronavírus-járvány óta, hogy Európa gazdasági térvesztése egyre égetőbb problémát jelent, annál is inkább, hogy Európa legerősebb gazdasága, a német gazdaság is rég nem látott módon gyengén teljesít. Csak idő kérdése volt, hogy lépnie kell az EU-nak. Az első covid utáni reakciók közül is a legjelentősebb az RRF, azaz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz volt, amely kedvezményes hitellel és vissza nem térítendő támogatással lett volna hivatott segíteni az európai gazdaságokat, mára már tudjuk, hogy inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az RRF források közül abszolút nem jelentéktelen rész nem lett napjainkra sem folyósítva, így több uniós kormány már nem számol vele teljes bizonyossággal. 

Amint a versenyképesség bekerült a politikai arénába, valamit lépnie kellett Brüsszelnek, hiszen uniós tagállami vezetők egyre többet hangsúlyozták szükségességét egy közös Európai Uniós szintű megoldásnak. Emiatt felkérték Enrico Letta - volt olasz miniszterelnököt - arra, hogy készítsen jelentést az EU versenyképességének megőrzésére és növelésére vonatkozóan, csütörtökön be is mutatott. Ám a javaslatcsomaggal kapcsolatban éles véleménykülönbségek alakult ki a tagállamok között. 

Kifejezetten konkrét lépések nem történtek, ennek legfőbb oka, hogy az uniós ciklus a végéhez ért. Néhány pontban ezzel együtt is megállapodtak a kormány- és államfők. Charles Michel a Tanács elnöke hivatalos X csatornáján le is jegyezte egy új európai versenyképességi megállapodás alapvető pilléreit. A pillérek az alábbiak: 

• erős egységes piac; 

• erős iparpolitika, valódi energiaunióval;  

• masszív beruházások (tőkepiaci unió és Európai Beruházási Bank);  

• digitális és zöld átállás;  

• jobb és intelligensebb szabályozás / bürokráciamentesség.  

Orosz-ukrán háború

Az Európai Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy teljeskörűen támogatja Ukrajnát, valamint az ország nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását. Az uniós vezetők figyelmeztettek, hogy Ukrajna számára sürgősen légvédelmet kell biztosítani, valamint fel kell gyorsítani és fokozni kell minden szükséges katonai segítségnyújtás teljesítését, a tüzérségi lőszert és a rakétákat is ideértve. 

Új fejleményként a végső megállapodásban üdvözölték Oroszország befagyasztott pénzeszközeinek Ukrajna javára történő felhasználását célzó javaslatokkal kapcsolatos előrelépést. 

Közel-Kelet: új szankciók

Az Európai Tanács elítélte az Izrael elleni iráni támadást, így ennek következtében az Európai Unió további korlátozó intézkedéseket fog hozni Iránnal szemben, különösen a pilóta nélküli légi járművek (UAV) és a rakéták kapcsán. Kijelentették, az Európai Unió továbbra is maradéktalanul elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon a régión belüli deeszkalációhoz és a régió biztonságához. 

Összekötöttek két fontos ügyet: Törökország

A csúcstalálkozó másik témája az EU-Törökország kapcsolatok voltak. Az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatot építsen ki, ezért a zárónyilatkozat végül összekapcsolta a ciprusi rendezést és a törökországi kapcsolatokat.

A következtetéstervezet azt mondta ki, hogy az Európai Unió jelentős szerepet tulajdonít a ciprusi rendezési tárgyalások újraindításának és előrehaladásának, ami fokozhatja az EU és Törökország közötti együttműködést. A Földközi-tengeri sziget 1974 óta, a török inváziót követően megosztott. Ankara egy Athén által támogatott puccsot idézett elő, amelynek célja Ciprus egyesítése volt Görögországgal, de azóta a sziget 37%-át tartja megszállva. Az EU és az ENSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a ciprusi probléma megoldása egy kétközösségi, kétzónás föderáción alapuljon. Azonban Brüsszel elutasította azt a kétállami megoldás forgatókönyvet, amelyet Ersin Tatar ciprusi török vezető nemrégiben szorgalmazott.