Markáns különbséget mutat az ukrán és EU-s közvélemény a háború lezárását illetően

Az ECFR 2024 májusának első felében készített közvéleménykutatást 15 európai országban, melynek eredményeit július 3-i elemzésükben tették közzé. A kutatásban Ukrajna támogatásáról, az Európai Unió háború alatt betöltött szerepéről és a konfliktus lehetséges kimeneteléről is kérdezték az Európai Unió és Ukrajna lakosságát.

A kutatást Bulgária, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország és Ukrajna lakosságának megkérdezésével végezték.

Az ukrán közvélemény alakulása

Az ECFR szerint az ukrán lakosság közel kétharmada bízik az ország vezetésében, és abban, hogy győzelmet arathatnak Oroszországgal szemben (58%). A megkérdezett EU-s lakossággal ellentétben az ukránok többsége (48%) szerint pedig Oroszország háborúja kifejezetten az ő államuk ellen szól, és éppen ezért, szemben az európai félelmekkel, nem gondolják, hogy a háború tovább terjedhet és a NATO is részesévé válhatna.

Az ukránok bizalma nyugati támogatóikkal szemben egyetlen kérdésben megosztott: hogy a háborút lezáró békét az Egyesült Államok és Oroszország az ő megkérdezésük nélkül tárgyalja-e majd le a hátuk mögött (47%), vagy Ukrajnának is szava lesz-e a békében (49%).

A kutatás rávilágított a szuverenitás többféle értelmezésére is: az egyik kérdés azzal foglalkozott, Ukrajna területi integritása a fontosabb, akár a semlegesség árán, vagy a szövetségi rendszerek és saját haderő fenntartásának szabadsága, akár a területi veszteségek árán. A lakosság 26%-a számára a területi integritás, 45% számára a szövetségek szabad megválasztása a fontosabb. 29% nem tudott válaszolni a kérdésre.

Szakadék Európa és Ukrajna lakossága között

Az ukrán lakosság többsége (64%) számára az Európai Uniós tagság éppen annyira fontos, mint a NATO tagság. Az ország jövőjét a nyugati szövetségi rendszerekben látják. Ennek ellenére az európaiak nem számítanak arra, hogy Ukrajna EU-csatlakozását gyorsított ütemben fogják végrehajtani, Kijev EU tagságának kérdését a háború lezárását jelentő békekötés részeként tekinti. A gyors ukrán csatlakozással kapcsolatos szkepticizmus Németországban, Bulgáriában és a Csehországban a legmagasabb, itt a válaszadók mintegy fele úgy véli, hogy Ukrajna több mint öt év múlva, vagy soha nem léphet be az EU-ba. Eközben az ukrán lakosság mintegy fele úgy gondolja, hogy a következő öt éven belül sor kerülhet a csatlakozásukra.

Érdekesség, hogy még az Ukrajna EU-tagságát támogatók sem gondolják úgy, hogy Ukrajna tagsága gazdaságilag erősebbé tehetné az Uniót. A tagság melletti fő indoknak legnagyobb arányban Ukrajna kulturális identitását jelölték. Második helyen állt az az érvelés, amely szerint az EU-tagság hozzájárulna a béke eléréséhez.

A tagság ellenzőinek fő érvei az Ukrajnában tapasztalható korrupció, valamint az EU biztonságának csökkenése. Ezeket szorosan követi az az érvelés, mely szerint Ukrajna EU-tagsága túlzottan nagy költségekkel járna az Európai Unióra nézve.

Ukrajna támogatásának célja és a háború vége

Abban a megkérdezett európai országok nagy részében egyetértés mutatkozik, hogy Ukrajnát továbbra is támogassák fegyverekkel és lőszerekkel. A megkérdezettek közül csak három ország lakosságának többsége ellenzi a fegyverszállításokat (Bulgária 63%, Görögország 54% és Olaszország 53%; Magyarország nem volt a vizsgált országok között) Ez a három ország az ECFR szerint a háború kezdete óta stabilan a „Béke-tábort” erősíti, akik szerint Ukrajnának a kompromisszumos megoldást kellene keresnie a háború mielőbbi lezárásához.

Ezekben az országokban abszolút többségben vannak azok is, akik úgy vélik, hogy Európának a békemegállapodás megkötésére kellene ösztönöznie Ukrajnát. Ezen országok lakosságának vélekedése leginkább azon aggodalomból fakad, hogy az EU és a NATO belesodródhat a háborúba.

Ugyan a felmérésben résztvevő országok lakosságának többsége támogatja, hogy az országuk anyagi támogatást – fegyvereket, felszerelést – nyújtson Ukrajnának, azt még a leginkább támogató tartozó országok lakossága is ellenzi, hogy országa katonákat is küldjön Ukrajnában. Ez alól az egyetlen kivétel az Ukrán-Belarusz határ esetleges ellenőrzése lenne.

Hogyan lehet így vége a háborúnak?

Az ukrán lakosság álláspontjával szemben az európai közvélekedés szerint a háború nem a harctéren, hanem sokkal inkább kompromisszumos megoldással ér majd véget, így Ukrajna támogatása leginkább azt a célt kell, hogy szolgálja, hogy minél kedvezőbb feltételeket teremtsen Kijev számára a tárgyalóasztalnál. Ezzel szemben az ukrán lakosság 58%-a hisz Ukrajna győzelmében, éppen ezért sem a területi integritásukról, sem a geopolitikai lehetőségeik megválasztásáról (NATO és EU tagság) nem szeretnének lemondani.

Bár a megkérdezett országok lakosságának többsége szerint legkésőbb öt éven belül véget érhet a háború, a lezárás mikéntjében láthatóan kardinális különbség van az európai és ukrán közvélemény között. Ez pedig alapvetően kérdőjelezheti meg a jövőbeni béketárgyalások sikerét.