Elfolyik az RRF-pénz hét tagállam kezei között
Az RRF első három éve és a felhasználás lassú üteme
Bár az Európai Bizottság kifizetési üteme előrehalad, a tagállamok nem biztos, hogy képesek lesznek időben lehívni és felhasználni a forrásokat, illetve befejezni a tervezett intézkedéseket az RRF 2026. augusztusi lejárata előtt. Ez pedig veszélyezteti az elvárt gazdasági és társadalmi hasznok elérését.
Az RRF-et 2021 februárjában hozták létre azzal a céllal, hogy finanszírozza az EU-tagállamok reformjait és beruházásait, kezdve a világjárvány 2020 februári kitörésével, és egészen 2026 augusztusáig. Az eszköz hat fő prioritási területre összpontosít, beleértve a zöld átmenetet és a digitális transzformációt. Az egyes országok a forrásokat a meghatározott mérföldkövek és célok teljesítésének ütemében kapják meg.
„Az RRF időben történő felhasználása elengedhetetlen: ez segít elkerülni a források végrehajtásának végső szakaszában fellépő akadályokat, és csökkenti a nem hatékony és hibás kiadások kockázatát” – mondta Ivana Maletić, az Európai Számvevőszék tagja, aki az auditot vezette.
Az alap kevesebb, mint egyharmada került felhasználásra
Három évvel a járvány utáni fellendülés ösztönzésére létrehozott hatalmas alap felállítása után az EU tagállamai a 723 milliárd eurós támogatás és kölcsön kevesebb mint egyharmadát használták fel. A kohéziós alapokkal ellentétben a járvány utáni pénzügyi támogatás a kötelezettségvállalások teljesítésében elért előrehaladáshoz van kötve, és a tagállamok késésben vannak e célok teljesítésében, valamint a források felhasználásában. A járvány utáni alapok hatéves végrehajtási tervének felénél a tervezett reformok és beruházások 24%-át nem fejezték be időben.
2023 végére a Bizottság mintegy 213 milliárd eurót folyósított, ebből 56,5 milliárd eurót előfinanszírozás formájában. A tagállamok 2023 végéig összesen 228 milliárd eurót igényeltek a működési szabályaik alapján rendelkezésre álló 273 milliárd euróból. Hét tagállam azonban a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítése hiányában 2023 végéig nem kapott forrást az RRF-ből.
Eltérő okok felelősek a csúszásért
Szinte minden tagállam tapasztalt késedelmet a kifizetési kérelmek benyújtásában, legyen szó politikai zavarokról, a szabályokkal kapcsolatos bizonytalanságról vagy a nemzeti bürokrácia kapacitás hiányáról. Svédország nem nyújtotta be a kifizetési kérelmet – tette hozzá a jelentés. Másokat, például Hollandiát, az elhúzódó koalíciós tárgyalások hátráltattak. A többi négy ország – Belgium, Finnország, Írország és Lengyelország – a többieknél később nyújtotta be kifizetési kérelmét, így az alapot közvetlenül irányító és végrehajtó Európai Bizottság még 2023 végén is értékelte őket.
A tagállamok előtt álló kockázatok
Ezenkívül kockázatot jelenthet a tervezett intézkedések időben történő végrehajtása az RRF második felében. Konkrétabban, jelentős számú mérföldkő és cél teljesítése van hátra, és ezek elérése egyre nagyobb kihívást jelenthet. Ezenkívül a reformokról a beruházásokra való áttérés valószínűleg tovább növeli a késedelmek kockázatát. A Számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy a kifizetések nem mindig tükrözik a mérföldkövek és célok fontosságát, ami azt jelenti, hogy jelentős forrásokat lehet kifizetni anélkül, hogy a tagállamok befejeznék a megfelelő intézkedéseket.
A Számvevőszék hangsúlyozza, hogy a szabályok nem rendelkeznek a források visszafizetéséről, ha a mérföldköveket és célokat teljesítik, de az intézkedések végül nem valósulnak meg.
Magyarország kivételes eset
Magyarország nem írta alá az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges első lépést, az operatív megállapodásokat. A magyar kormánynak 27 szupermérföldkövet kellene teljesítenie, amelyeket a Bizottság szerint még nem teljes egészében teljesített. Ennek ellenére Magyarország már 919 millió euró előfinanszírozást kapott az alapból.