Search
Close

Németország és Lengyelország együtt formálnák az EU kohéziós politikáját

Brüsszel, 2024. december 3.
Németország és Lengyelország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője és legnagyobb kedvezményezettje, összefogtak a kohéziós politika jövőjének alakításában. Céljuk az alapok szorosabb összekapcsolása a reformokkal és a jogállamisági feltételekkel, miközben fenntartanák a régiók központi szerepét. Az új irányvonalat egy informális állásfoglalásban vázolták fel, melyet további négy tagállam is támogatott.

Reformok, kondicionalitás és régiók szerepe

A kohéziós politika reformjának célja, hogy az 2028 és 2034 közötti időszakban erőteljesebben ösztönözze a strukturális reformokat és támogassa a régiók fejlődését. Az erről szóló közös állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a kohéziós forrásokat jobban kell kötni a reformok végrehajtásához és a jogállamisági normák betartásához. A hat ország szerint a pénzügyi támogatás hatékonysága érdekében elengedhetetlen, hogy azok az országok, amelyek nem felelnek meg az EU alapvető értékeinek, ne férhessenek hozzá korlátozás nélkül a kohéziós alapokhoz.

A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy a kohéziós politika alapelveit, melyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (TFEU, 174. cikk) rögzít, továbbra is tiszteletben kell tartani. A régiók központi szerepet játszanának a programok kialakításában és végrehajtásában, illetve a projektek kiválasztásában.

Versengő prioritások a kohéziós politika terén

Miközben a hat ország közösen szorgalmazza a reformokat és a jogállamisági feltételek szigorítását, a kohéziós politika prioritásai között jelentős különbségek vannak. Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia külön dokumentumban hívta fel a figyelmet arra, hogy a kohéziós forrásokat növelni kell a keleti tagállamok számára, különösen azoknak, amelyek közvetlenül határosak Oroszországgal és Fehéroroszországgal. Ezek az országok szerint a háború közvetlen gazdasági és társadalmi hatásai – mint például a csökkenő befektetői bizalom és a növekvő katonai kiadások – miatt fokozott támogatásra van szükségük.

Ezzel szemben Németország gazdagabb régiói, például Bajorország és Baden-Württemberg, szintén további támogatást követelnek az autóipar átalakításának támogatására, ami újabb versengést generálhat a forrásokért.

Geopolitikai hatások a balti államokban és Lengyelországban

A háború hatásai különösen érezhetőek az EU keleti határvidékén. A Litvánia által kezdeményezett nyilatkozat szerint az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos régiók fokozott támogatásra szorulnak, mivel a geopolitikai helyzet súlyosan érinti gazdasági fejlődésüket. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának nemcsak a regionális különbségek csökkentésére kell összpontosítania, hanem az EU biztonságának és versenyképességének erősítésére is.

A geopolitikai körülményekre válaszul a kohéziós politika prioritásai megváltozhatnak, hogy jobban tükrözzék az új kihívásokat. Ez azonban tovább mélyítheti a szakadékot az EU gazdagabb és szegényebb régiói között, ami újabb kihívások elé állíthatja a közösséget a következő költségvetési ciklusban.