A tagállami helyreállítási tervek felét sem nyújtják be április végéig

Brüsszel, 2021. április 20.

Az Európai Bizottság előzetes várakozásai szerint a tagállamok kevesebb, mint a fele fogja csak benyújtani az április 30-i félhivatalos határidőre a helyreállítási pénzek lehívásához szükséges reform- és beruházási tervet. A végleges magyar terv benyújtása a dolgok jelen állása szerint csúszhat, de ez nem feltétlenül jelent későbbi jóváhagyást.

Papíron tíz napjuk maradt a tagállamoknak az EU helyreállítási csomagjából igényelhető források lehívásához szükséges reform- és beruházási tervek benyújtására, de Brüsszel várakozásai szerint körülbelül 11-en fogják csak tartani a félhivatalos április 30-i határidőt.

Hat-hét uniós tagállam, közöttük értesülésünk szerint Hollandia, Finnország, Belgium, Írország, Lettország és Litvánia már jelezte, hogy passzolja a határidőt, míg a maradék kilenc tagállam – és Brüsszelben ide sorolják Magyarországot is – még ugyan nem mondott le erről, de a sok nyitott kérdés miatt erre kevés az esélye.

Az április 30-i dátum az uniós jogalkotás során „puha”, vagyis jogilag nem kötelező határidőre változott, ezért a kormányok számára inkább presztízskérdés, hogy képesek lesznek-e tartani azt. A jelek szerint ez többek között Portugáliának, néhány más déli tagállamnak, Ausztriának és Dániának sikerülhet, míg – ahogy azt a legutóbbi pénzügyminiszteri videókonferenciát követően Valdis Dombrovskis, a Bizottság illetékes ügyvezető alelnöke is megerősítette – másoknál még több hétig elhúzódhat a folyamat.

Mint arra nevük mellőzését kérő uniós források lapunknak rámutattak, a terv későbbi benyújtásából még nem következik automatikusan annak későbbi jóváhagyása is. A végleges változat beterjesztését követően ugyanis a hivatalos eljárás keretében nehezebb és időigényesebb lehet bármilyen korrekció, ezért az Európai Bizottság is azt javasolja a kormányoknak, hogy inkább akkor nyújtsák be az anyagot, ha tokkal-vonóval mindennel elkészültek.

Márpedig információink szerint az április 8-án Brüsszelbe befutott legutolsó magyar tervre is érvényes az, hogy még számos tartalmi és technikai kérdést tisztázni kell ahhoz, hogy megfeleljen az előzetes kritériumoknak. A nyitott kérdések közé tartozik a klíma- (37%) és digitális (20%) költési arány számokkal történő igazolása, a vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök arányának pontos meghatározása, az úgynevezett országspecifikus ajánlások kellő figyelembe vétele (például az igazságszolgáltatás függetlenségére, a korrupció-ellenes fellépésre, a közbeszerzésekre stb. vonatkozó 4-ik számú ajánlás esetében), vagy a környezetvédelmi károkozás tilalmának maradéktalan érvényesítése.

Forrásaink szerint minden bizonnyal a reform- és beruházási terv közelgő benyújtása a fő apropója Ursula von der Leyen és Orbán Viktor péntekre tervezett megbeszélésének.

A jogalkotók számos kritériumot előírtak annak érdekében, hogy az EU által az ablakba kitett pénzt a tagállamok ne presztízsberuházásokra, vagy a költségvetés finanszírozására fordítsák, hanem a gazdaság helyreállítására és stressztűrőképességének javítására, továbbá gazdaságuk zöld és digitális átállására.

Az Európai Bizottság a fenti elveket szigorúan számonkéri, annál is inkább, különben az Európai Számvevőszék fogja számon kérni azt a Bizottságon. A testületnek a hivatalos benyújtástól kezdve két hónap áll rendelkezésére a tervek elbírálására és jóváhagyásra való felterjesztésére a Tanácshoz.

Az Európai Bizottság reméli, hogy júliusban már átutalhatja az első, 13%-os előleget azoknak a tagállamoknak, amelyek jóváhagyott tervvel rendelkeznek.