Search
Close

Változó német külügyi prioritások

Brüsszel, 2024. augusztus 22.
Németország, a háború sújtotta Ukrajna második legnagyobb segélyezője, 2025-re a felére tervezi csökkenteni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt, amelyet a továbbiakban nem a német költségvetésből terveznek finanszírozni, ehelyett Olaf Scholz kancellár kormánya a befagyasztott orosz vagyonból származó pénzre támaszkodna, bármennyire is jogilag kétes ez a lépés.

Az állami költségvetés megmentése

A német kormánykoalíció pénteken megegyezett a 2025-ös költségvetési hiánycél 17 milliárd euróról 12 milliárd euróra történő csökkentéséről, ami kompromisszumot jelent a kiadási terv megmentésére, miután az eredeti javaslatok meghiúsultak. Christian Lindner pénzügyminiszter augusztus 5-én kelt, Boris Pistorius védelmi miniszternek címzett levelében a katonai segélyek korlátozását mutatja be, mint a túlnövő költségvetési hiány egyik megoldása. A jelentés szerint az Ukrajnának nyújtott tervezett támogatás az elkövetkező években valószínűleg lényegesen összezsugorodik, és 2027-re a jelenlegi összeg kevesebb mint tizedére fog csökkenni.

A befagyasztott orosz eszközök hasznosítása

Bár Lindner levele szerint a pénzügyminisztérium nem számol az Ukrajnának nyújtott támogatás hirtelen leállításával, a pénzeszközöket várhatóan nem a német költségvetésből, hanem a befagyasztott orosz vagyonból fogják előteremteni, viszont az orosz vagyon ilyen célú felhasználását „bizonytalannak és jogilag vitathatónak” jellemzik.

A német kormány abban bízik, hogy a G7-ek és az Európai Unió keretében a befagyasztott orosz eszközök felhasználásával pénzügyi eszközt hoz létre. Németország újabb segélykifizetéseket biztosíthatna Ukrajnának, amíg a nemzetközi programokból nem folyik be a pénz egy része. A szövetségi pénzügyminisztérium (BMF) szombaton közölte, hogy „kész megvizsgálni további források rövid távú biztosítását addig”.

A német védelmi ipar megrendülése

Ez a lépés nem csupán a nemzetközi politikában okozott nagy visszhangot, hanem a német védelmi ipar piacát is megrázta: a legjelentősebb védelmi vállalatok részvényei Lindner levelének hírére estek, a Rheinmetall, az ország legnagyobb fegyvergyártója a délelőtt folyamán egy ponton több mint 5 százalékkal, az Iris-T légvédelmi rendszer radarjait gyártó Hensoldt pedig 7,6 százalékkal esett. Az európai társaik is zuhanást tapasztalhattak: a BAE Systems, a Saab Ab, a Thales, és a Leonardo részvényértéke 1 és 4 százalék között csökkent.

Újabb kihívás az SPD számára

Scholzra eközben egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy csillapítsa saját szociáldemokrata pártján (SPD) belül a pacifistákat, akik elleznik a további német beavatkozást Ukrajnában. A jövő hónapban tartandó regionális választásokon az SPD várhatóan veszíteni fog a Sahra Wagenknecht Szövetséggel szemben, amely egy mainstream-ellenes baloldali párt, és határozott oroszbarát nézetekkel bír, valamint egyre inkább népszerű az alacsonyabb jövedelmű szavazók köreiben.