Keresés

Az Európai Bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa által még júniusban jóváhagyott lengyel helyreállítási terv (RRF) teljesítésének feltételéül szabott jogszabály-változtatások már régóta vita tárgyát képezik a lengyel kormány és az Európai Bizottság között. A Lengyelországnak járó 36 milliárd euróból 24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 12 milliárd euró pedig kedvezményes hitel. A Bizottság a jogállamisági normák be nem tartására hivatkozott és elsősorban a bírák függetlenségének biztosítását hiányolta. Ezen kritikák feloldása érdekében mozgalmas hetet tudhat maga mögött a lengyel törvényhozás.

Információink szerint a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai forrásoknak stratégiai keretet biztosító magyar partnerségi megállapodás lényegében elfogadásra kész és a helyreállítási terv jóváhagyását követően jelenthetik be az aláírást.

Április 5-én, két nappal a magyarországi választások után az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentette be Ursula von der Leyen, hogy az Európai Bizottság megindítja az uniós források befagyasztását lehetőségével is járó jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság elnökének politikai nyilatkozata három héttel megelőzte a biztosok testületének április végi hivatalos döntését. A testület április 2-én szavazott. Johannes Hahn költségvetési biztos pedig még aznap felszólító levelet küldött Budapestre, amellyel – az Unió történetében először- elindult a jogállamisági kondicionalitási eljárás egy tagállam- Magyarország ellen.

Egy friss Eurobarométer felmérés szerint a magyarok közül kétszer annyian gondolják, hogy országukban rossz irányba haladnak a dolgok, mint az EU-ban. Ötből négy európai válaszadó helyeselné, hogy csak azok a tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiság és a demokrácia alapelveit.