Keresés

A globális verseny, a magas energiaköltségek és a kritikus nyersanyagok ellátási kockázatai közepette az Európai Bizottság új, átfogó iparpolitikai cselekvési tervet mutatott be az autóipar megmentésére. A terv célja, hogy megerősítse az európai autógyártók pozícióját az elektromos járművek, akkumulátorok, szoftverfejlesztés és önvezető technológiák terén, miközben enyhíti a CO₂-kibocsátási célok teljesítésének terheit és támogatja a hazai gyártókapacitások kiépítését.

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2024 decemberében az euróövezet és az Európai Unió ipari termelése csökkent, amit az egész éves trendek is alátámasztanak. Az ipari szektor az év során jelentős volatilitást mutatott, az év eleji fellendülést a második félévben tapasztalt csökkenés követte. Egyes országok, például Írország kiemelkedően teljesítettek, míg mások, köztük Magyarország, komoly visszaesést szenvedtek el.

A hivatalos megjelenés előtti tervezetből már most világosan kirajzolódnak azok a prioritások, amelyek meghatározzák majd az elkövetkező év uniós politikáját. Az ipari versenyképesség erősítése, a digitalizáció előmozdítása, a klímapolitikai célok szigorítása, valamint Európa védelmi és biztonsági stratégiájának fejlesztése mind kiemelt szerepet kapnak. A hivatalos bejelentésre február 11-én, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kerül sor, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti majd a részleteket.

2025. január 29-én az Európai Bizottság bemutatta a Versenyképességi Iránytűt (Competitiveness Compass), egy stratégiai kezdeményezést, amelynek célja az EU globális versenyképességének növelése és a fenntartható jólét biztosítása. Ez a kezdeményezés a Draghi-jelentés megállapításain alapul, amely hangsúlyozta az innovációs deficit, az energiapolitikai kihívások és a geopolitikai függőségek kezelésének szükségességét. A Versenyképességi Iránytű célja, hogy Európát a jövő technológiáinak vezetőjévé tegye, miközben eléri a klímasemlegességet.

Trump győzelmének árnyékában megszületett az EU válasza az egyre inkább gyarapodó kihívásokra: a Budapesten tartott Európai Politikai Közösség csúcsán jóváhagyták az úgynevezett „New European Competitiveness Deal” nevű megállapodást, amely új, átfogó jövőképet fogalmaz meg, kitűzve célul a blokk versenyképességének, innovációs kapacitásának és ellenállóképességének a növelését a gyors technológiai változások, geopolitikai átalakulások és az energiaválság közepette. A nyilatkozat 2025-re, 2030-ra és 2050-re konkrét mérföldköveket tűz ki, amelyek az adminisztratív terhek csökkentésére, az egységes piac előmozdítására, valamint az EU kutatási, energetikai és védelmi pozíciójának globális élmezőnybe emelésére irányulnak.

Európa gazdasága jelenleg nem teljesít különösebben jól. Nemcsak olyan strukturális kérdések okoznak problémát, mint a mélyen széttöredezett egységes piac, hanem a befektetések hiánya is gondot jelent. Emiatt látható, hogy sokkal lassabban növekedési ütem elé néz, mint Kína és az Egyesült Államok. Sok elemző az ukrajnai konfliktust tartja a gazdasági kihívások legközvetlenebb kiváltójának, különösen a megugró energiaáraknak, amelyek aztán magas inflációt idéztek elő – ez az Unióban 2022-ben tetőzött 10,6%-on. Az Európai Központi Bank a kihívásokra kamatemelésekkel válaszolt, aminek eredménye a csökkenő kereslet és a nehézkessé váló befektetések lettek. Ez pedig, az EKB legnagyobb igyekezete ellenére a globális versenytársakhoz képest még nagyobb visszaesést eredményezett.

Európa gazdasági és politikai színterén a védelmi ipar hosszú ideje elkerülte a legtöbb befektető figyelmét. Az erkölcsi megfontolások miatt e szektorban kevésbé aktívak az európai pénzügyi szereplők. Azonban az Oroszország által Ukrajnában folytatott háború jelentős kihívások elé állította az Európai Uniót, ami változásokhoz vezetett a védelmi ipar finanszírozásában. Most Brüsszel arra készül, hogy bevonja a magántőkét a szektor fejlesztésébe.

Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök csütörtökön mutatja majd be az uniós állam- és kormányfőknek az új jelentést Brüsszelben, ami az EU versenyképességének megőrzésére és növelésére törekvő javaslatokat tartalmaz. Jacques Delors Intézet elnöke szerint az Európai Uniót a gazdasági hanyatlás veszélye fenyegeti, ha nem integrálja pénzügyi, energetikai és távközlési piacait. Az előzetesen nyilvánosságra kerültek alapján több szakértő átfogónak, illetve helyenként radikálisnak értékelte a javaslatcsomagot, amelynek végső megoldási javaslata az európai integráció fokozása.

A sorozatos válságok és geopolitikai folyamatok többször a globális piac megrendülését hozták magukkal az elmúlt években. Ennek következtében az Európai Unió kiemelt célja lett, hogy csökkentse a globális függőségét a kritikus gazdasági ágazatokban. Az Európai Bizottság javaslata szerint, amit most módosításokkal az Európai Parlament is megszavazott, a stratégiailag kiemelt, kritikus ágazatokban működő uniós vállalatok egy hivatalos pecsétet és plusz forrást kaphatnának, hogy gyors növekedésre legyenek képesek, ezzel elérve a kitűzött versenyképességi célokat. Az új uniós eszköz közvetlenül 13 milliárd eurót biztosítana a vállalatok számára.