2024. december 12.
Európa esélye: a Katar–Törökország gázvezeték A Közel-Keletről Európába vezető energiaszállítás jövője ismét a figyelem középpontjába kerülhet. Egy több mint egy évtizede elvetett terv, a Katar–Törökország gázvezeték, új reményeket ébreszt az európai energiabiztonság megerősítésére. Az eredetileg 2009-ben megálmodott, 1500 kilométeres infrastruktúra projekt egykor az európai energiabiztonság új alapjának ígérkezett, mielőtt a geopolitikai érdekek és a konfliktusok maguk alá temették volna az ötletet. A terv megvalósítása azonban nemcsak technológiai és gazdasági kérdés, hanem a geopolitika és a regionális stabilitás bonyolult hálójába is beágyazódik. Ez a projekt nemcsak Európa energiafüggőségét enyhítheti, hanem a közel-keleti országok, Törökország és az Egyesült Államok politikai érdekeit is új megvilágításba helyezheti.
2024. december 10.
Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás – Lehetőség vagy fenyegetés?Az Európai Unió és a Mercosur-országok 25 év tárgyalás után véglegesítették történelmi szabadkereskedelmi megállapodásukat, amely 700 millió ember piacát egyesítené. Miközben a megállapodás jelentős gazdasági lehetőségeket rejt magában, az európai agrárszektorban és politikai körökben komoly aggodalmak merültek fel. Franciaország, Lengyelország és más tagállamok ellenállása árnyékot vet a ratifikációs folyamatra.
2024. december 5.
Románia jövője a mérlegenRománia a modern történelme egyik legfontosabb választása előtt áll. Az elnökválasztás második fordulója nem csupán két jelölt, hanem két ellentétes jövőkép összecsapása: az euroatlanti integráció és a populista izoláció. A kampányt árnyékoló orosz befolyás és digitális manipulációk kérdése újabb réteget ad a politikai drámához. Mit hozhat a vasárnap? Egy új irányt Európában, vagy a demokratikus folyamatok aláásását?
2024. december 3.
Németország és Lengyelország együtt formálnák az EU kohéziós politikájátNémetország és Lengyelország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője és legnagyobb kedvezményezettje, összefogtak a kohéziós politika jövőjének alakításában. Céljuk az alapok szorosabb összekapcsolása a reformokkal és a jogállamisági feltételekkel, miközben fenntartanák a régiók központi szerepét. Az új irányvonalat egy informális állásfoglalásban vázolták fel, melyet további négy tagállam is támogatott.
2024. november 28.
A romániai választások: politikai káoszRomániában a politikai helyzet soha nem látott feszültségeket hozott a váratlan eredményekkel zárult elnökválasztás első fordulója után. A szélsőjobboldali, TikTokon kampányoló Călin Georgescu meglepetésszerű előretörése és Elena Lasconi reformista jelölt kihívása nemcsak az ország belpolitikáját, hanem az EU és a NATO geopolitikai helyzetét is alapjaiban érintheti. A december 8-i második fordulót megelőzően azonban a választási eredmények körüli jogi viták tovább növelik az ország politikai bizonytalanságát.
2024. november 26.
A francia belpolitika vihart okozhat EurópábanMarine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, a Michel Barnier vezette kisebbségi kormány költségvetési tervezetének leszavazásával a politikai instabilitás és gazdasági káosz küszöbére sodorhatja Franciaországot és az eurózónát.
2024. november 21.
Hivatalba léphet az új Európai Bizottság2024. december 1-jén kezdheti meg működését Ursula von der Leyen második Európai Bizottsága, amely az Európai Unió politikai átrendeződésének jeleit mutatja. Az új testület összetétele és az elindított reformok az EU hosszú távú irányvonalát is meghatározhatják.
2024. november 19.
Ezer nap háború: Ukrajna és a globális feszültségek új szintjeEzer napja tart Európa legnagyobb konfliktusa a második világháború óta, és a harcok új szakaszba léptek. Ukrajna először vetett be amerikai rakétákat orosz területek ellen, miközben az Egyesült Államokban közelgő politikai változások – Donald Trump visszatérése az elnöki hivatalba – alapjaiban rajzolhatják újra a háború kimenetelét és a nemzetközi viszonyokat. Az amerikai rakéták alkalmazása, az orosz atomdoktrína módosítása és a kritikus globális infrastruktúra elleni fenyegetések új szintre emelik a feszültséget.
2024. november 12.
Budapesti Nyilatkozat: Az EU Versenyképességi Stratégiája a JövőreTrump győzelmének árnyékában megszületett az EU válasza az egyre inkább gyarapodó kihívásokra: a Budapesten tartott Európai Politikai Közösség csúcsán jóváhagyták az úgynevezett „New European Competitiveness Deal” nevű megállapodást, amely új, átfogó jövőképet fogalmaz meg, kitűzve célul a blokk versenyképességének, innovációs kapacitásának és ellenállóképességének a növelését a gyors technológiai változások, geopolitikai átalakulások és az energiaválság közepette. A nyilatkozat 2025-re, 2030-ra és 2050-re konkrét mérföldköveket tűz ki, amelyek az adminisztratív terhek csökkentésére, az egységes piac előmozdítására, valamint az EU kutatási, energetikai és védelmi pozíciójának globális élmezőnybe emelésére irányulnak.
2024. november 7.
Budapesten ülésezett az Európai Politikai KözösségNovember 7-én Budapest adott otthont az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának, ahol 47 európai ország vezetője – köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia államfő – tanácskozott az aktuális kihívásokról. Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta a migrációs politika reformjának szükségességét és felhívta a figyelmet arra, hogy Európának egyre inkább önállóan kell gondoskodnia biztonságáról, különösen az amerikai elnökválasztás után. A találkozó formális döntéseket nem hozott, de a jövőbeni együttműködések és politikai irányvonalak alapját képezheti.
