A ReArm Europe – immár Readiness 2030 néven – az Európai Unió eddigi legambiciózusabb védelmi ipari terve, amely új korszakot nyithat a kontinens biztonságpolitikájában. Nyugat-európai kutatóintézetek és elemzők túlnyomó többsége azonban egyetért abban, hogy a program hosszú távú sikeréhez nem elég a gyors újrafegyverzés: csak egy valódi, közös európai védelmi piacon keresztül valósulhat meg a stratégiai autonómia – mégpedig túl az EU27 határain.

Az Európai Bizottság a következő héten tervezi bemutatni második "Omnibus" egyszerűsítési csomagját, amelynek központi eleme az InvestEU program garanciakeretének 2,5 milliárd eurós emelése. Ezzel a lépéssel a program teljes keretösszege 28,7 milliárd euróra nőne, ami várhatóan további 25 milliárd eurónyi köz- és magánberuházást generálna az Európai Unióban.

A közelmúltban Szaúd-Arábiában zajló titkos tárgyalások új fordulatot hozhatnak az ukrajnai háború diplomáciai rendezésében, ugyanakkor komoly aggályokat vetnek fel mind Kijev, mind az európai hatalmak körében. Az amerikai és orosz tisztviselők találkozóján a kapcsolatok normalizálásáról és a háború lezárásának lehetőségeiről folytak megbeszélések, ám Ukrajna és az Európai Unió távolmaradása vitát gerjesztett a tárgyalási folyamat átláthatóságáról és jogosultságáról.

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2024 decemberében az euróövezet és az Európai Unió ipari termelése csökkent, amit az egész éves trendek is alátámasztanak. Az ipari szektor az év során jelentős volatilitást mutatott, az év eleji fellendülést a második félévben tapasztalt csökkenés követte. Egyes országok, például Írország kiemelkedően teljesítettek, míg mások, köztük Magyarország, komoly visszaesést szenvedtek el.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti mesterséges intelligencia (AI) szabályozási vita egy újabb fordulópontjához érkezett. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke, a Párizsi AI Csúcstalálkozón élesen kritizálta az EU szigorú technológiai szabályozását, amely szerinte veszélyezteti az innovációt és hátráltatja az amerikai technológiai cégek globális versenyelőnyét. A beszéd rávilágított a transzatlanti törésvonalakra, miközben Kína egyre nagyobb szerepet követel magának az AI fejlesztésében.

A hivatalos megjelenés előtti tervezetből már most világosan kirajzolódnak azok a prioritások, amelyek meghatározzák majd az elkövetkező év uniós politikáját. Az ipari versenyképesség erősítése, a digitalizáció előmozdítása, a klímapolitikai célok szigorítása, valamint Európa védelmi és biztonsági stratégiájának fejlesztése mind kiemelt szerepet kapnak. A hivatalos bejelentésre február 11-én, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kerül sor, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti majd a részleteket.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ismét a kereskedelmi tarifák eszközéhez nyúlt, újabb gazdasági feszültségeket keltve. Miközben a világ figyelme a NATO keleti védelmi erőfeszítéseire és az európai gazdaság jövőjére irányult, Trump bejelentései azonnali reakciókat váltottak ki. Az EU és Kína most arra kényszerül, hogy határozott válaszokat dolgozzon ki az amerikai vámok és fenyegetések kezelésére. A kérdés az, hogy sikerül-e tárgyalásos úton megoldást találni, vagy újabb gazdasági háború robban ki a nemzetközi színtéren.

2025. január 29-én az Európai Bizottság bemutatta a Versenyképességi Iránytűt (Competitiveness Compass), egy stratégiai kezdeményezést, amelynek célja az EU globális versenyképességének növelése és a fenntartható jólét biztosítása. Ez a kezdeményezés a Draghi-jelentés megállapításain alapul, amely hangsúlyozta az innovációs deficit, az energiapolitikai kihívások és a geopolitikai függőségek kezelésének szükségességét. A Versenyképességi Iránytű célja, hogy Európát a jövő technológiáinak vezetőjévé tegye, miközben eléri a klímasemlegességet.

November 1-én történt az a tragédia, amely 15 ember életét követelte az újvidéki vasútállomáson. Az események hatására Milošević bukása óta nem látott politikai és társadalmi feszültségek sora indult el Szerbiában, a felelősök keresése pedig mind a kivitelezők, mind a kormányzati szereplők körében folyamatos. Aleksandar Vučić szerint a kormány felének távoznia kellene. Egy biztos, a politikai vezetésnek most nem érdeke egy – a már korábban jól bevált – gyorsan megtartott előrehozott választás. Ki tudja, hol áll meg a dominó?

Egy tragikus késeléses támadás rázta meg Németországot, és a migrációról, valamint a közbiztonságról szóló viták új szakaszát nyitotta meg a február 23-i szövetségi választások előtt. Az Aschaffenburg városában történt támadás során egy 28 éves afgán férfi két ember életét oltotta ki – köztük egy kétéves kisfiúét –, és három másik személyt megsebesített. Az eset nyomán kiéleződött a politikai vita a német migrációs politika hiányosságairól és a vezetők felelősségéről. Egy hónap múlva választás.

A 2025-ös davosi Világgazdasági Fórum középpontjában az európai önállóság és egység megerősítése állt, miközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke virtuálisan, de érezhetően jelen volt a beszélgetések témáiban. Bár az új amerikai elnök személyesen nem vett részt a svájci síparadicsomban tartott eseményen, politikája és hatása szinte minden felszólalásban megjelent.