Keresés

Az Egyesült Államok közvetítésével Oroszország beleegyezett egy korlátozott energia- és infrastrukturális tűzszünetbe Ukrajnában, amely a konfliktus enyhítését célozza. Az egyezség részletei és a felek közötti további tárgyalások azonban számos kihívással néznek szembe, mindeközben pedig az Európai Unió egy több milliárd eurós katonai segélycsomag elfogadását szorgalmazza Ukrajna számára.

Az Egyesült Államok és Ukrajna közös nyilatkozatban jelentette be, hogy Kijev elfogadta egy azonnali, 30 napos tűzszünet lehetőségét, amelyet az USA javasolt. Mindez egy Szaúd-Arábiában tartott tárgyalássorozat eredményeként született meg, ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel arról, hogy milyen engedményeket követelhet Moszkva a fegyvernyugvás meghosszabbításáért. Mindeközben Donald Trump bejelentette, hogy megnégyszerezi a kanadai acél- és alumíniumimportra kivetett vámokat, ami újabb feszültséget okozhat az USA és szövetségesei között. Az egymással párhuzamosan zajló diplomáciai és gazdasági lépések azt sugallják, hogy Trump új külpolitikai és gazdasági stratégiája formálódik – de milyen következményekkel jár mindez Európára és a globális stabilitásra nézve?

A közelmúltban Szaúd-Arábiában zajló titkos tárgyalások új fordulatot hozhatnak az ukrajnai háború diplomáciai rendezésében, ugyanakkor komoly aggályokat vetnek fel mind Kijev, mind az európai hatalmak körében. Az amerikai és orosz tisztviselők találkozóján a kapcsolatok normalizálásáról és a háború lezárásának lehetőségeiről folytak megbeszélések, ám Ukrajna és az Európai Unió távolmaradása vitát gerjesztett a tárgyalási folyamat átláthatóságáról és jogosultságáról.

Romániában a politikai helyzet soha nem látott feszültségeket hozott a váratlan eredményekkel zárult elnökválasztás első fordulója után. A szélsőjobboldali, TikTokon kampányoló Călin Georgescu meglepetésszerű előretörése és Elena Lasconi reformista jelölt kihívása nemcsak az ország belpolitikáját, hanem az EU és a NATO geopolitikai helyzetét is alapjaiban érintheti. A december 8-i második fordulót megelőzően azonban a választási eredmények körüli jogi viták tovább növelik az ország politikai bizonytalanságát.

Ezer napja tart Európa legnagyobb konfliktusa a második világháború óta, és a harcok új szakaszba léptek. Ukrajna először vetett be amerikai rakétákat orosz területek ellen, miközben az Egyesült Államokban közelgő politikai változások – Donald Trump visszatérése az elnöki hivatalba – alapjaiban rajzolhatják újra a háború kimenetelét és a nemzetközi viszonyokat. Az amerikai rakéták alkalmazása, az orosz atomdoktrína módosítása és a kritikus globális infrastruktúra elleni fenyegetések új szintre emelik a feszültséget.

Az Európai Parlament 518 szavazattal elfogadta azt a pénzügyi támogatást, amely akár 35 milliárd eurós hitelt biztosít Ukrajnának, az orosz központi bank befagyasztott eszközeiből származó bevételek felhasználásával. A kölcsön célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni az orosz agresszió okozta károkkal és támogassa a gazdaság talpra állítását.

Németország, a háború sújtotta Ukrajna második legnagyobb segélyezője, 2025-re a felére tervezi csökkenteni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt, amelyet a továbbiakban nem a német költségvetésből terveznek finanszírozni, ehelyett Olaf Scholz kancellár kormánya a befagyasztott orosz vagyonból származó pénzre támaszkodna, bármennyire is jogilag kétes ez a lépés.

Igencsak megoszlik az európai és az ukrán közvélemény a háború lezárását és Kijev európai integrációját illetően, derült ki az ECFR legfrissebb felméréséből. Míg Ukrajna pénzügyi és hadianyag támogatása iránt az EU lakosságának többsége továbbra is elkötelezett, szerintük ennek célja nem a háború megnyerése, hanem hogy Kijev kedvezőbb pozíciót tudjon majd a tárgyalóasztalnál elfoglalni. Ezzel szemben az ukrán lakosság többsége a totális győzelemben, garantált EU és NATO tagságban gondolkodik.

Az Európai Unió vezetői csütörtöki csúcstalálkozójukon támogatták azt a tervet, amely szerint Ukrajnának a következő 12 hónapban 1 millió lőszert küldenének tüzérségi lőszerekből, így segítve az országot az orosz inváziós erőkkel szemben. Az EU kül- és védelmi miniszterei hétfői tárgyalásuk során hagyták jóvá a gyorsított beszerzési eljárásra vonatkozó tervet, amire az Unió 27 tagállamának vezetői a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon politikai jóváhagyásukat adták. A tervezett szállítások pénzügyi hátterét többek között az Európai Békekeretből fogják biztosítani.