Keresés

A 2025-ös davosi Világgazdasági Fórum középpontjában az európai önállóság és egység megerősítése állt, miközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke virtuálisan, de érezhetően jelen volt a beszélgetések témáiban. Bár az új amerikai elnök személyesen nem vett részt a svájci síparadicsomban tartott eseményen, politikája és hatása szinte minden felszólalásban megjelent.

Amíg az EU dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínából érkező eritritol édesítőszerre, addig az ázsiai nagyhatalom válaszként súlyos vámokat rótt ki az ipari műanyagok importjára Európából és más jelentős kereskedelmi partnereitől. Az új szabályozások nem csupán gazdasági, hanem politikai üzenetek is, amelyek világosan tükrözik a vámok szerepét a globális piaci versenyben.

Donald Trump amerikai elnök ismételten felszólította a NATO tagállamait, hogy növeljék védelmi kiadásaikat GDP-jük 5%-ára. Ez az ambiciózus célkitűzés jelentős politikai és gazdasági kihívásokat jelent az európai szövetségesek számára, akik közül sokan még a jelenlegi 2%-os célt sem érik el. Milyen hatása lehet ennek az európai védelmi politikára és a transzatlanti kapcsolatokra?

Az új év még alig kezdődött el, de a világpolitika hullámai már most magasra csapnak. Donald Trump visszatérésének előjelei– beleértve az esetleges új vámokat és a NATO-hozzájárulások emelésére irányuló nyomást – Elon Musk politikai ambícióival fűszerezve, olyan kesztyűt dobnak a gyengélkedő öreg kontinens arcába, amely alapjaiban rengetheti meg Európa szuverenitását. Grönland hovatartozásának, valamint a NATO tagországok katonai kiadásainak kérdése, a digitális világ “csatatérré” tétele új dimenziójú váratlan nemzetközi kihívások. Megfelelő európai válaszok kimunkálásához és artikulálásához pedig az Unió és a tagországok vezetői túlságosan megosztottak és/vagy belpolitikai turbulenciák között, meggyengülve sodródnak. A kérdés az: Európa képes lesz részt venni a jövő formálásában, vagy csak elszenvedi a változásokat?

Az Európai autóipar súlyos kihívásokkal néz szembe, többek között a villamosítás, a csökkenő kereslet és a globális versenyhelyzet miatt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által elindított 2025-ös stratégiai párbeszéd célja lesz, hogy az érintettek bevonásával konkrét megoldásokat találjanak az iparág előtt álló problémákra. A folyamat a digitalizáció és szén-dioxid-mentesítés előmozdításától kezdve a munkahelyek védelmén át a szabályozási keretek korszerűsítéséig számos területre kiterjed.

Romániában a politikai helyzet soha nem látott feszültségeket hozott a váratlan eredményekkel zárult elnökválasztás első fordulója után. A szélsőjobboldali, TikTokon kampányoló Călin Georgescu meglepetésszerű előretörése és Elena Lasconi reformista jelölt kihívása nemcsak az ország belpolitikáját, hanem az EU és a NATO geopolitikai helyzetét is alapjaiban érintheti. A december 8-i második fordulót megelőzően azonban a választási eredmények körüli jogi viták tovább növelik az ország politikai bizonytalanságát.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, a Michel Barnier vezette kisebbségi kormány költségvetési tervezetének leszavazásával a politikai instabilitás és gazdasági káosz küszöbére sodorhatja Franciaországot és az eurózónát.

2024. december 1-jén kezdheti meg működését Ursula von der Leyen második Európai Bizottsága, amely az Európai Unió politikai átrendeződésének jeleit mutatja. Az új testület összetétele és az elindított reformok az EU hosszú távú irányvonalát is meghatározhatják.

Ezer napja tart Európa legnagyobb konfliktusa a második világháború óta, és a harcok új szakaszba léptek. Ukrajna először vetett be amerikai rakétákat orosz területek ellen, miközben az Egyesült Államokban közelgő politikai változások – Donald Trump visszatérése az elnöki hivatalba – alapjaiban rajzolhatják újra a háború kimenetelét és a nemzetközi viszonyokat. Az amerikai rakéták alkalmazása, az orosz atomdoktrína módosítása és a kritikus globális infrastruktúra elleni fenyegetések új szintre emelik a feszültséget.

Trump győzelmének árnyékában megszületett az EU válasza az egyre inkább gyarapodó kihívásokra: a Budapesten tartott Európai Politikai Közösség csúcsán jóváhagyták az úgynevezett „New European Competitiveness Deal” nevű megállapodást, amely új, átfogó jövőképet fogalmaz meg, kitűzve célul a blokk versenyképességének, innovációs kapacitásának és ellenállóképességének a növelését a gyors technológiai változások, geopolitikai átalakulások és az energiaválság közepette. A nyilatkozat 2025-re, 2030-ra és 2050-re konkrét mérföldköveket tűz ki, amelyek az adminisztratív terhek csökkentésére, az egységes piac előmozdítására, valamint az EU kutatási, energetikai és védelmi pozíciójának globális élmezőnybe emelésére irányulnak.