Az Európai Unió adminisztrációja és a tagállamok nap mint nap szembesülnek az online dezinformáció és manipuláció kihívásaival, miközben egyre növekvő hatást gyakorolnak az influenszerek az online térben - mondta az Európai Bizottság elnöke Dániában. Ursula von der Leyenen kívül az Európai Tanács is úgy vélekedik, EU-nak proaktívan kell válaszolnia ezekre a kihívásokra, erősítve a digitális tartalommoderációs jogszabályokat és támogatva az influenszerek felelősségteljes viselkedését és médiatudatosságát.

A tavalyi év során az Európai Unió egyik tagállamában sem történt érdemi javulás a gazdasági mutatókban. Az EU-27-ek költségvetési hiánya elérte a GDP 3,5%-át, ami enyhén magasabb volt, mint az azt megelőző évben. A járvány múltával, a covid-időszakban felfüggesztett pénzügyi szabályok idén újra érvényessé válhatnak, ami miatt több tagállam ellen indulhat túlzottdeficit-eljárás.

Az elmúlt időszak bejelentései alapján Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke is nyitott lenne az egymással való együttműködésre a következő európai parlamenti ciklusban. Az előzetes politikai helyezkedést alátámasztják a közvélemény-kutatások, amik alapján két út létezik jelenleg a többséghez a következő ciklusban. A választási forgatókönyvek alapján valószínűsíthető, hogy a kulcsszereplők Emmanuel Macron és a lehetséges “királycsináló” liberálisok lehetnek, valamint érdemes lesz figyelmet szentelni a szocialisták és a konzervatívok külön meccsének is.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a Bejrútban tett látogatása során - Nikosz Hrisztodulidesz, a Ciprusi Köztársaság elnöke kíséretében - bejelentette, hogy az EU 2024 és 2027 között 1 milliárd euró értékű pénzügyi támogatási csomagot nyújt Libanon számára. A bejelentést azt követően tették, hogy a Ciprusra érkező szíriai migránsok száma meredeken emelkedett, ami arra késztette Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnököt, hogy az EU segítségét kérje. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az év első három hónapjában több mint negyven hajón mintegy 2500 ember érkezett a mediterrán szigetországba.

A francia elnök figyelmeztette egész Európát. Úgy látja, az EU-nak újra kell gondolnia a kereskedelempolitikáját és a védelmi stratégiáját is. Az új uniós elképzelések megvalósítására új vezetőt javasolt az Európai Bizottság élére, akinek támogatásáról már a tavalyi év végén pletykák keringtek. Azonban a legfontosabb tény, hogy Macron megszólalásával ismételten a legbefolyásosabb színben tűnik fel, és tematizálhatja az európai közbeszédet.

Az Európai Parlament ciklusának utolsó plenáris hetén szólalt fel az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen ismertette a képviselőkkel az előző heti rendkívüli EU-csúcs következtetéseit, és elmondta mi fogja meghatározni az európai politikát a következő években. Mivel a német politikus újabb öt évre szeretne a testület vezetője lenni, a választások előtt a beszéde értékelhető politikai beszédként is.

A rendkívüli csúcson a külpolitikai témák mellett az EU versenyképességéről tanácskoztak az uniós állam- és kormányfők. A kétnapos ülés során a külpolitikai kérdésekben egyetértettek, azonban a belső reform javaslatokkal kapcsolatban élesen eltértek az álláspontok, így nem lettek konkrét eredmények. A levegőben már érezhető volt, hogy minden vezető kampányüzemódra kapcsolt.

Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök csütörtökön mutatja majd be az uniós állam- és kormányfőknek az új jelentést Brüsszelben, ami az EU versenyképességének megőrzésére és növelésére törekvő javaslatokat tartalmaz. Jacques Delors Intézet elnöke szerint az Európai Uniót a gazdasági hanyatlás veszélye fenyegeti, ha nem integrálja pénzügyi, energetikai és távközlési piacait. Az előzetesen nyilvánosságra kerültek alapján több szakértő átfogónak, illetve helyenként radikálisnak értékelte a javaslatcsomagot, amelynek végső megoldási javaslata az európai integráció fokozása.

Az Európai Parlament új, a Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehéz tehergépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértéket szigorítása érdekében. A megszavazott jogszabálytervezet 2030-tól 45%-kal, 2035-től 65%-kal, 2040-től pedig 90%-kal csökkenti az új nehéz tehergépjárművek átlagos szén-dioxid-kibocsátását. A városi buszok esetében a szabályok még szigorúbbak, és az új dízelüzemű járművek 2035-ig történő teljes kivonását írják elő. Az uniós döntés hamar felfordulást okozhat a személy- és teherszállítás területén is.

Az összes európai politikai párt aláírta az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejövő magatartási kódexet, ami a júniusi európai parlamenti választások kampányára vonatkozik. A pártok közös célja megelőzni a külföldi beavatkozási kísérleteket és kiszűrni a dezinformációs műveleteket a választási kampány során. A megegyezés “szépséghibája”, hogy a nemzeti pártokra egyáltalán nem vonatkozik, ráadásul az európai pártcsaládok a kódex alapján önmagukat ellenőrzik majd.

Az Európai Bizottság rekordként értékelte az eredményt. Az ETS 2005-ös bevezetése óta nem tapasztaltak ilyen jelentőségű éves kibocsátáscsökkentést, amely kifejezetten a villamosenergia-ágazat áttérésének köszönhető a szén-dioxid-mentesítés terén.