Keresés

A tagállamok kétharmada használta fel az általános ügyek tanácsában hétfőn tartott meghallgatást arra, hogy rákérdezzen Magyarország képviselőjénél a 7-ik cikk szerinti eljárás tárgyát képező jogállami visszásságokra. Miközben a leendő cseh soros EU-elnökség szükségesnek tartaná az eljárás felülvizsgálatát, az Unió igazságügyi biztosa szerint az eljárás lezárásának leggyorsabb módja az lenne, ha Magyarország valamennyi jogállami problémát megoldaná.

Az EU-tagállamoknak nincs ínyére, hogy szavazzanak a Magyarországgal szemben zajló 7-ik cikk szerinti jogállami eljárás második szakaszának elindításáról – nyilatkozta az EU-Monitornak csütörtökön egy európai diplomata néhány nappal a hétfői magyar hivatalos meghallgatás előtt. A parlamenti magyar jelentéstevő ugyanakkor bízik benne, hogy a 2023 első félévében esedékes svéd soros elnökség alatt eljut az eljárás a szavazásig.

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerint a magyar kormány állításával szemben nem politikai, hanem tényszerű okok miatt késik a magyar és a lengyel helyreállítási terv jóváhagyása. Budapest és Varsó az általános ügyek tanácsának ülésén erre hivatkozva nem csatlakozott az EU jövő évi politikai prioritásait rögzítő nyilatkozathoz, azt a gyanút ébresztve egyesekben, hogy a két ország mostantól más ügyekben is beteheti a botot a küllők közé.

Az Európai Bizottság alelnöke a jórészt a magyarországi helyzetről és a pedofiltörvényről szóló plenáris parlamenti vita során cáfolta azokat a feltételezéseket, melyek szerint a testület befagyasztotta volna a magyar helyreállítási terv elbírálását. A Bizottság ugyanakkor első ízben utalt arra, hogy a többek között 18 tagállam által is bírált magyar törvény kapcsolatba hozható a jogállami feltételrendszerrel.

A másfél év óta első magyar jogállami meghallgatást az LGBTIQ személyek jogait is érintő „pedofil törvény” uralta, miután az EU-tagállamok lényegében fele az Unió gyakorlatában szokatlan módon elítélő nyilatkozatban bélyegezte meg az Országgyűlés által elfogadott törvényi módosításokat és az Európai Bíróság bevonását is beleértve felszólította az Európai Bizottságot az uniós jog betartatására.

Az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében elutasította a magyar kormány keresetét, amely a 7-ik cikk szerinti eljárást elindító Sargentini-jelentés során alkalmazott szavazási procedúra jogszerűségét vitatta. A Bíróság szerint az EP jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat. Varga Judit igazságügyi miniszter elfogadhatatlannak és megdöbbentőnek minősítette az ítéletet.

Magyarország a tagállamok közül nem utolsóként, legkésőbb a tavaszi parlamenti időszak végéig, június 15-ig, ratifikálni fogja a helyreállítási terv végrehajtásához szükséges uniós jogszabályt – közölte brüsszeli tudósítókkal kedden Brüsszelben Varga Judit igazságügyi miniszter. Didier Reynders, igazságügyi biztos az Euronews értesülése szerint az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra sürgette Magyarországot.