Az Európai Bizottság a következő héten tervezi bemutatni második "Omnibus" egyszerűsítési csomagját, amelynek központi eleme az InvestEU program garanciakeretének 2,5 milliárd eurós emelése. Ezzel a lépéssel a program teljes keretösszege 28,7 milliárd euróra nőne, ami várhatóan további 25 milliárd eurónyi köz- és magánberuházást generálna az Európai Unióban.

Az új év még alig kezdődött el, de a világpolitika hullámai már most magasra csapnak. Donald Trump visszatérésének előjelei– beleértve az esetleges új vámokat és a NATO-hozzájárulások emelésére irányuló nyomást – Elon Musk politikai ambícióival fűszerezve, olyan kesztyűt dobnak a gyengélkedő öreg kontinens arcába, amely alapjaiban rengetheti meg Európa szuverenitását. Grönland hovatartozásának, valamint a NATO tagországok katonai kiadásainak kérdése, a digitális világ “csatatérré” tétele új dimenziójú váratlan nemzetközi kihívások. Megfelelő európai válaszok kimunkálásához és artikulálásához pedig az Unió és a tagországok vezetői túlságosan megosztottak és/vagy belpolitikai turbulenciák között, meggyengülve sodródnak. A kérdés az: Európa képes lesz részt venni a jövő formálásában, vagy csak elszenvedi a változásokat?

Ausztria politikai történetében mérföldkőnek számít az FPÖ első ízben való kormányalakítási lehetősége, amely a második világháború óta precedens nélküli fordulatot jelentene. A párt radikális programja és kormányzati ambíciói nem csupán Ausztria belpolitikai jövőjére, hanem az Európai Unió egészére is jelentős hatással lehetnek. Az elkövetkező hónapok koalíciós tárgyalásai döntő szerepet játszanak majd az ország politikai irányvonalának meghatározásában, valamint nemzetközi megítélésének alakulásában.

Az Európai autóipar súlyos kihívásokkal néz szembe, többek között a villamosítás, a csökkenő kereslet és a globális versenyhelyzet miatt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által elindított 2025-ös stratégiai párbeszéd célja lesz, hogy az érintettek bevonásával konkrét megoldásokat találjanak az iparág előtt álló problémákra. A folyamat a digitalizáció és szén-dioxid-mentesítés előmozdításától kezdve a munkahelyek védelmén át a szabályozási keretek korszerűsítéséig számos területre kiterjed.

Az Európai Unió több milliárd eurós megállapodásokat készül aláírni Jordániával és Marokkóval a migráció visszaszorítása és a gazdasági együttműködés erősítése érdekében. A közel-keleti és észak-afrikai országokkal kötött egyezmények célja a hatékony határvédelem mellett az EU stratégiai szerepének növelése a régióban, viszont az emberi jogi aggályok komoly vitákat gerjesztenek.

A Közel-Keletről Európába vezető energiaszállítás jövője ismét a figyelem középpontjába kerülhet. Egy több mint egy évtizede elvetett terv, a Katar–Törökország gázvezeték, új reményeket ébreszt az európai energiabiztonság megerősítésére. Az eredetileg 2009-ben megálmodott, 1500 kilométeres infrastruktúra projekt egykor az európai energiabiztonság új alapjának ígérkezett, mielőtt a geopolitikai érdekek és a konfliktusok maguk alá temették volna az ötletet. A terv megvalósítása azonban nemcsak technológiai és gazdasági kérdés, hanem a geopolitika és a regionális stabilitás bonyolult hálójába is beágyazódik. Ez a projekt nemcsak Európa energiafüggőségét enyhítheti, hanem a közel-keleti országok, Törökország és az Egyesült Államok politikai érdekeit is új megvilágításba helyezheti.

Az Európai Unió és a Mercosur-országok 25 év tárgyalás után véglegesítették történelmi szabadkereskedelmi megállapodásukat, amely 700 millió ember piacát egyesítené. Miközben a megállapodás jelentős gazdasági lehetőségeket rejt magában, az európai agrárszektorban és politikai körökben komoly aggodalmak merültek fel. Franciaország, Lengyelország és más tagállamok ellenállása árnyékot vet a ratifikációs folyamatra.

Románia a modern történelme egyik legfontosabb választása előtt áll. Az elnökválasztás második fordulója nem csupán két jelölt, hanem két ellentétes jövőkép összecsapása: az euroatlanti integráció és a populista izoláció. A kampányt árnyékoló orosz befolyás és digitális manipulációk kérdése újabb réteget ad a politikai drámához. Mit hozhat a vasárnap? Egy új irányt Európában, vagy a demokratikus folyamatok aláásását?

Németország és Lengyelország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője és legnagyobb kedvezményezettje, összefogtak a kohéziós politika jövőjének alakításában. Céljuk az alapok szorosabb összekapcsolása a reformokkal és a jogállamisági feltételekkel, miközben fenntartanák a régiók központi szerepét. Az új irányvonalat egy informális állásfoglalásban vázolták fel, melyet további négy tagállam is támogatott.

Romániában a politikai helyzet soha nem látott feszültségeket hozott a váratlan eredményekkel zárult elnökválasztás első fordulója után. A szélsőjobboldali, TikTokon kampányoló Călin Georgescu meglepetésszerű előretörése és Elena Lasconi reformista jelölt kihívása nemcsak az ország belpolitikáját, hanem az EU és a NATO geopolitikai helyzetét is alapjaiban érintheti. A december 8-i második fordulót megelőzően azonban a választási eredmények körüli jogi viták tovább növelik az ország politikai bizonytalanságát.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, a Michel Barnier vezette kisebbségi kormány költségvetési tervezetének leszavazásával a politikai instabilitás és gazdasági káosz küszöbére sodorhatja Franciaországot és az eurózónát.